Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)
IV. Vegyes bántalmak
144 des térfogatának kétszeresét érte el; mint mondja, tetemesebb fájdalmai az egész idd alatt csak szokottnál több járás után jelentkeztek. 1873. év elején tompa lüktető fájdalmak léptek fel, mint mondja végbelében, midőn egyszersmind azt vette észre, bogy nehezebben vizel, s vizelés után kellemetlen csipési érzés marad vissza; a vizeletsugár, mely azelőtt rendes volt, vékony lett, gyakori vizelési inger lépett fel, s mint mondja, hólyagja soha sem ürült ki teljesen; a húgycsőben erős sajgó fájdalmak léptek fel, s sárgás geny folyt ki belőle. Ugyanazon év október havában heréi újra elkezdtek fájni és nőni, midőn egyszersmind mindkét lágyéktáj megduzzadt, s csekély érintésre is igen fájdalmas volt. November hóban a borék mellső része ellágyult és feltört; e nyílástól balra nemsokára egy második és harmadik tályog képződött, melyek mindannyian feltörve túrós genyt ürítettek. Ez alatt a vizelet kiürítése mindig nehezebbé vált, s november végén azt vette észre, hogy vizelés alkalmával a borékon levő nyílásokon is genynyel vegyült vizelet ürül ki. Bajának súlyosbodásával kórházba vétette fel magát, hol a baj liúgycsőszornak és húgycsősipolynak kórisméztetvén, naponta húgycsővébe többször fémpös- csap vezettetett be. Az első bevezetés, mint a beteg mondja, igen fájdalmas volt, s tetemes vérzéssel járt. A pöscsap beillesztését csakhamar maga eltanulta, s bevezette annyiszor, a mennyiszer vizelési ingere jött. Mint mondja, a vizelet nagyobb része a pöscsapon ürült ugyan ki, de a pöscsap mellett és a sipolynyiláson is szivárgott. Nyolcz heti ott-tartózkodás alatt semmi könnyebbülést sem érezvén, koródánkat kereste fel. A korkép 1874. év május 17-én következő volt: a borékon a varránytól balra, a mony gyöke alatt 1 ctm.-re egy, valamint ez alatt 2 ctm.-rel egy második, a varránytól jobbra egy harmadik, s a borék hátsó felületén egy negyedik tölcsérszerü beliuzódás mutatkozik. Mindenik beliuzódás fenekén lialavány, piszkos sarjakkal szegélyzett borsó- egész babnagyságú folytonossághiány létezik. Mindkét here, de különösen a jobboldali tetemesen megnagyobbodott, a mellékherékkel összeolvadt, egyenetlen göbös tapintatú, már gyöngédebb érintésre is igen fájdalmas. A nyílásokon híg, vizeletszagú geny szivárog elő. Viseléskor pedig eleintén sürü geny, azután genynyel vegyes ammoniaealis bűzt gerjesztő vizelet ömlik elő; a nyilások környékén a bőr felmaratott. Mindkét oldali ondózsinór megvastagodott, a jobboldali 2-szer, a baloldali 3-szor vastagabb a rendesnél, s mint vastag kötegeli kísérhetők a hasüregbe, nyomásra különösen a baloldali igen fájdalmas. Az alsóbb nyilások a felsőbbekkel köz
