Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)

IV. Vegyes bántalmak

114

ezen rendszabály mellett a sarjadzó felületek más napra ismét összetapadtak s ezen időn túl — a kampók tovább folytatott alkalmazása mellett — a gyógyulást semmi sem zavarta. Meglehet, hogy a felajk ezen lesülyedését megakadályozhattuk volna az által, hogy e kampókat korábban — talán mindjárt a varratok eltávolítása után — alkalmazzuk, de akkor a lebenynek középvonalbani egyesülése lett volna veszélyeztetve, pedig erre több súlyt kelle fektetnünk mint a pofávali egyesülésre. Beteg márczius 9-én teljesen gyógyulva hagyta el koródánkat (32-ik ábra).

Ez eset tehát annyiban érdemel különös figyelmet, mivel igen meggyőző példája annak, hogy sarjadzó felületek, kellő összetartás mellett, újból gyors hegedés utján egyesülni képesek.

Két esetben részletes jobboldali pofahiány noma következtében. Az egyik esetben beteg váltólázrohamoktól lepe- tett meg és műtét előtt elbocsáttatott. A másik esetben (10 éves leány) képlőműtét történt. A jobb pofán egy tojásdadalakú, a középvonal felé a szájrésbe átmenő 1/2" haránt és s/4" hosszátmérőü, heges szélű anyaghiány. A felajk ezen oldali részlete kifordult és kissé felfelé húzott. Az alajk szintén ki van fordítva s lefelé vonva. A heges szélek kimetszése és felszabadítása után, az alsó és felső ajk alatt és felett 4"'-nyire két kissé görbített átható metszés vezettetett, mi által az eltávolodott ajkvégek összefordítliatók lettek s a szájzug képzése végett egyesítettek. A pofán levő anyaghiány szélei részint haránt irányban zárattak, részint az újonnan képzett szájzuggal egyesítettek. Az eredmény annyiban nem mondható teljesnek, mennyiben a pofán egy borsónagyságú lik maradt vissza, melynek zárása végett a következő tanévre rendeltetett be.

Egy esetben szájsipoly és az alsó állcsont fogmeder- nyúlványának részletes elhalása noma után (12 éves