Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Madzsar Imre: A Kaplony-nemzetség és a Vetési-család történetéhez

A KAPLONY-NEMZETSÉG ÉS A VETÉSI CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ.

Irta: dr. Madzsar Imre.

Kézai és a Képes krónika nyomán a Nyírség vidékére tehetjük a honfoglaló Kaplony-nemzetség ősi szálláshelyét. Karácsonyi hajlandó a Dunántúlról származtatni őket, míg Hóman és Éble a krónikákban fenmaradt hagyománynak adnak igazat. Eszerint az ország többi vidékére, mint Szilágy-, Bereg- és Zemplénmegyékbe is csak a középkor későbbi századaiban ágazott el e nemzetség, melynek családi központját a szatmármegyei Kaplony monostorában jelölhetjük meg. Maga a szatmármegyei törzs a 14. század első felében öt ágra válik.1 Közülök ma is életben van a Bagosi, valamint az újabb korban bárói, majd grófi rangra emelt Károlyi család. Még 1383 és 1396 között halt ki a Vadai ág,1 2 míg a Gsoma- közi család 1768-ig, a Vetési-ek férfiága pedig Nagy Iván szerint 1865-ig virágzott.3 Mint a többiek, úgy a legutóbb említett ág is

1 L. Karácsonyi. A magyar nemzetségek 1901. II. 293. Hóman, Turul 1912. 98. Éble, A gr. Károlyi-család 1913.

2 A Károlyi-Oklevéltár I. 377., 380., 402. és 407. sk. ]., továbbá Szirmay, Szathmár vármegye 1810. II. 17. szerint erről az ágról a következő családfát állíthatjuk össze :

Vadai György 1306-1342

András György

f 1382 előtt 1381

János László László András

1381 1381-1383 1381 f 1396 előtt

3 Magyarország családai III. 175. és XII. 170. A Vetési családnak történetileg legnevezetesebb tagja az I. Pál ágából származó V. Albert veszprémi püspök és alkancellár, Mátyás király diplomatája (Századok 1898. 385), kivel egyidőben szintén a kancellária tagja V. Gergely mester (u. o. 1889. mell. 95), valószínűleg I. Ambrus-