Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Erdélyi László: Az aranybulla társadalma
90 ERDÉLYI LÁSZLÓ. jöttének híre s nagyjában a tartalma is hét év alatt hatással lehetett az aranybulla-mozgalomra. Ennyire sem igazolhatjuk az állítólagos árnyon hatást az aranybulla nádori biztosítékában. Az aragon kapcsolatot Imre király feleségével, az aragon Konstanciával bejött aragon lovagok, urak adnák meg, kik itt meggazdagodva, ispánságokhoz jutva, hatással lehettek az Imre-ellenes keltezés felfüggesztésére az aranybullában s talán e bulla egész megalkotására, különösen a nádori alkotmánybiztosítékok megfogalmazására. Mert Aragóniában a iustizia nevű főbíró mondott ítéletet a király és a bárók, lovagok (infanzones) közt fölmerült sérelmek dolgában. Am itt meglehetős anachronizmus van. Mert a iustizia mondott szerepe csak 1265. évi törvényben van kimondva, korábbi időből pedig a iustiziáról alig van hiteles tudósítás. Ami van, az nem korábbi és nem hitelesebb a nálunk sok tévedés forrásául szolgáló Werbőczynél. Aragóniában hasonló forrás Zuritának 1562-ben megjelent annalese s még kevésbbé megbízhatók utódának, Blan- casnak hivatalos történetírásai. A szigorú történeti kritika kénytelen megállapítani, hogy a magyar aranybulla sokkal régibb, mint az aragon iustiziának királlyal szemben való bíráskodása (1265), valamint régibb a nádornak állásával való felelőssége is- (1231, 3), mint a iustiziáé (1287). Hogy mily távol állott az aragon fejlődés a magyartól, kitűnik abból, hogy nálunk a «nobiles» a XIII. század közepe tájáig a «neves», kiváló főembereket, gazdagokat jelentette és csak ezután kezdte jelenteni az új köznemeseket ; ellenben az aragonoknál a dos nobles» csak a XIV. század végével merül fel, de csakis a főrendek, a «ricos hombres» = gazdag emberek vagy «barones regni» címéül épp úgy, mint Angliában a mobility» és «nobleman» csak a herceg, gróf, báró rangú főnemeseket jelentette.1 Aragóniában törvény volt, hogy csak született főnemesek kaphassanak földet hűbérül s baroniát (1265),1 2 míg nálunk ily törvény sohasem volt, s a baroniák t. i. ispánságok örökbirtokul való adományozását egyenesen eltiltották (1222, 16). A iustiziát Zurita szerint az aragon király életfogytig nevezte ki s csak nagyon jogszerű alapon vehette el tőle hivatalát.3 Valóban 1 Schvarcz Gyula : A király tanácsosainak felelőssége Aragóniában és Magyar- országon III. András óta. Akad. Értek. Társad. X. köt. 5. sz. 3., 13., 17., 30 — 34.1. 2 U. o. 14. ]. 3 U. o. 33. 1.
