Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Erdélyi László: Az aranybulla társadalma
88 ERDÉLYI LÁSZLÓ. man, böszörmény = szaracén, szerecseny) és zsidók ne lehessenek 'pénzverő-kamarai, só-kamarai és vámszedő ispánok», ilyenekké csak a főtiszti, ispáni családok tagjai, a nobilisok legyenek. Itt találkozik a nemzeti, keresztény és osztály érdek, azért az efajta kikötések többször megismétlődnek az aranybulla korában (1231, 31, 1232, 1—5). A nobilisok javára szóló másik cikkely az, hogy «a nádor királyságunk minden emberén különbség nélkül ítélkezzék, de a nobilisok fővesztéssel és birtokdúlással járó pereit a király tudta nélkül ne fejezhesse be ; helyettes bírái pedig (a nádornak) ne legyenek, csak egy az udvarában» (8). E cikkelynek egyszerű folytatása, kiegészítése a nyomban utána következő rendelkezés, mely szerint a király udvari ispánja csak a királyi udvarba idézhet meg feleket, csak itt kezdhet peres tárgyalást, befejezni azonban bárhol befejezheti az udvarban kezdett pert; a maga birtokáról senkire sem küldhet poroszlót idéző pecséttel.1 A két egymásután álló cikkely eredetileg egynek volt szánva, s egyrészt az udvari bíráskodás illetékességét szabályozta, másrészt a nobilisokat, főleg az ellenzék vezéreit biztosította a pártos nádori bíráskodás, a nádor pártboszúja ellen. A harmadik cikkely, mely látszólag nobilis osztályérdekből fakadt, nem egyéb, mint az egész szabadságlevél megerősítő záradéka (31), a főleg serviensek javára szóló szabadságok főbiztosítéka. Egyik biztosíték t. i. az, hogy az aranybullát hét tekintélyes helyen őrizzék és tartsák nyilván : külföldön a pápánál, s a szentföldi két híres lovagrend székhelyén, az Ispotálynál és a Templomnál ; idehaza pedig a két érseki káptalannál Esztergomban és Kalocsán, másrészt azoknál, akik kötelesek végrehajtani : a királynál és főtisztjénél, a nádornál. Másik biztosíték az, hogy a királyi palota főtisztje, a palota ispánja, vagyis a nádor, szintén a nobilis osztály tagja, elsősorban köteles vigyázni, hogy «se maga ne térjen el tőle (a szabadságlevéltől) a mondottakban, se a királyt vagy a nobilisokat (= főembereket) vagy a többieket ne engedje eltérni, hogy ezek is örvendjenek szabadságuknak s ezért nekünk és utódainknak — mondja a király — mindig hűségesek legyenek és a királyi koronának tartozó kötelességeket meg ne tagadják». 1 V. ö. Szent László III. 3. törv. Ez a nádor bíráskodását, idézését szorítoti a a kir. udvarra éppúgy, mint az aranybulla 9. cikkelye a kir. udvarispánét.
