Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Domanovszky Sándor: Mázsaszekér

64

DOMANOVSZKY SÁNDOR.

sága volt. Hogy e szó régi jelentésére inég visszaemlékeznek, azt bizonyítja a rheda magyrázata. Calepinus ezt is kocsi-val fordítja és így írja le : «Genus leuiculi currus, in quo gestabantur nobiliores in villas suas, cuiusmodi sunt hodie quos Itali cochos vocant.»1 A magyar találmány fogalmát azonban olasz példával világítja meg. Kotsi-nak, ernyős kotsi-nak nevezi azonkívül a carpentumot is, a vehiculum magyarázatában pedig a szekérrel egyértelműen használja a szekerek általános megjelölésére, ezzel elárulva azt, hogy a kocsi szót akkor már minden szekérfajta megjelölésére használták, hogy tehát fogalma tágabb értelemben a szekérével azonosult. Ugyanezt bizonyítja egy 1594-iki oklevél, amely a hintószekeret már «Hintho kochi»-nak nevezi, és Páriz Pápai szótára (1782), amely a vehiculum szót szekérrel és kocsival fordítja.1 2 Comeniusnál csak a kép árulja el, hogy ismeri e typus eredeti alakját, a szöveg : «Egyébek két lován kocsin (essedum, rheda, Calesse, kocz)» szerint már fogalma sincs róla, hogy a kocsik eredetileg milyenek voltak.

Amilyen mértékben a kocsi fogalma kibővült, úgy specializálódott a kólyáé, a kocsié kiterjedt minden fuvarozó eszközre általában, a kólyáé korlátozódott a kizárólag személyszállítókra, így nevezi Calepinus a hintót, a pilentumot, azonkívül az «arce- ra»-t,3 amelyet németül szintén a hangender Wagen kifejezéssel határoz meg és így ír körül «significat plaustrum tectum undique ex tabulis, quasi arca qusedam magna, vestimentis instrata . . . quo vehiculi genere senes et segroti cubantes vectabantur.»4 Ez a leírás bizonyos tekintetben, ami a fekvést illeti, megfelelne annak, amit Herberstein a kocsiról mond. Ugyanúgy a kocsira vall a trigának a kolyával való már föntemlített azonosítása. Ezeken kívül azonban a kolyával azonosítja még a petoritumot5 egy gall eredetű négykerekű szekeret, amelyet németül így magyaráz :

1 V. ö. a rheda szónál. P. Ligorius szerint a rheda kétkerekű «portandis oneribus rebus usui apits vel herbis. Usus eius in villis ad portandas matres villarum cum liberis». 409. 1.

2 M. O. L. UC. 78/7.

3 P. Ligorius szerint a kétkerekű ökrök vagy lovak által vont fuvarozóeszköz : quo utebantur in rebus rusticis, contegebatur a nonnullis, ccmmodumque erat senibus et iuvenibus . . . est in commodum aegrotis ob concussionem. 391. 1.

4 V. ö. az arcera szónál.

6 Négykerekű gall eredetű nyílt szekér, amelyet a köznép használt.