Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Závodszky Levente: Kossuth és Szemere a honvédelmi bizottmány megalakításáról
356 ZÁVODSZKY LEVaiSTE. Másnap azonban nemcsak a szavazás történt meg, hanem megérkezett Batthyány királyi megerősítése is. Mivel azonban a királyi leirat nem teljesítette Batthyány feltételét, a kormány- alakítást csak Nyáry, Kossuth és Madarász László felszólalásai után vállalta el a képviselőház kívánságára, amelynek 17-én már be is mutatta az új minisztérium felterjesztett tagjait. A nemzet várt, de a megerősítés késett, mire szeptember 21-én a képviselőház elnöke kihirdette a 16-iki választás eredményét, mely szerint «a honvédelmi küldöttségbe Kossuth Lajos, Nyáry Pál, Madarász László, Pálfy János, Patay József, Sembery Imre választattak».1 A választás eredménye mindenesetre meglepő, mert Kossuthot és Pálfyt kivéve a radikálisok «törpe minoritása»1 2 szerepelt a bizottmányban. Mi okozhatta, hogy a hatalmas kormánypárt tagjai oly csekély számban jutottak be? Talán őket Batthyányi kijelentése tartotta vissza, amelyben tiltakozott az ellen, hogy tettei végrehajtásában szabad kezét bármiféle választmány is korlátozza, —- hisz’ felvilágosításokat adni bármely pillanatban kész? Avagy a kormánypárt nem tulajdonított jelentőséget az egész választmánynak, mivel a választás napján már Batthyány miniszter- elnöki megerősítése megérkezett? Ha azonban már az ülés előtt ismerték a királyi leiratot, tudhatták akkor Batthyány elhatározását is, hogy a kormányalakítást nem vállalja el, mivel feltételei nem nyertek teljesülést, sőt Jellacié közeledett az ország szive felé. Az események a radikálisok uralmára hajtották a vizet. Kossuth is ott hagyva a minisztériumot, mindjobban közeledett lenézett korábbi ellenfeleihez, kiknek aggressziv politikáját látszottak igazolni az események. Kossuth távolodásával a kormánypárt már elvesztette szellemi vezérét, de még az ellenzék nem vallhatta őt magáénak. A megértés, az egyesülés közös bázisául épen a honvédelmi bizottmány kínálkozott, melyet Kossuth ajánlott s legmelegebben a radikálisok karolták fel. A kormánypártban Batthyány tiltakozása miatt Kossuth nem készíthette elő a választást, mert szervezkedése ellenactióra késztette volna Batthyányt, viszont a kormányelnök sem akarhatta, hogy a bizottmány ügye ekkor 1 Madarász i. m. 168. 1. 2 Júl. 21-én a mintegy 36 tagból álló radikális pártnak vetette oda Kossuth : törpüljön el az olyan minoritás» stb.
