Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
R. Kiss István: III. Endre király 1298/99. évi törvénye
272 R. KISS ISTVÁN. egyetlen részlete sem ellenkezik III. Endre korával, — az I. Ulászló- féle átiratot hitelesnek, a második részt is III. Endre idejéből eredőnek fogadjuk el. Ezek után már csak azt kell felderítenünk, hogy mikor, mily körülmények között keletkezhetett e toldalék ; nevezetesen : a) nem az articulusok rendjének felforgatása okozta-e a formai bomlást ; b) avagy egy másik III. Endre korabeli országgyűlés munkálatával van dolgunk? . . . Az előbbire a szövegben nem találván semmiféle jelt, a második kérdést kell felvetnünk, illetve eldöntenünk. Ezt pedig csak az egykorú oklevelek alapján tehetjük. Mielőtt az előttem ismeretes anyagot bemutatom, a helyes megértés kedvéért egy kis helyzetképet bocsátók előre. III. Endre uralkodása kezdetén részben conditio, részben törvény alakjában az ország jogait elismerte, főbb törvényeit szentesítette. Ezen idő óta ugyan tartott törvénynapokat, de na-, gyobb lélekzetü törvényhozó gyűlést nem. Mivelhogy az erőszakoskodó emberek minden rendet felforgattak, az 1298. évben elkerülhetetlen szükségessé vált a viszonyoknak törvényhozási úton való rendezése : a «reformatio regni». Ezt a nagy munkát egyetlen országgyűlés nem volt képes elvégezni. Csak megkezdé azt, folytatását pedig törvénycikkelyben is kimondottan a következő évi szentgyörgynapi quindenán a Rákoson (első rákosi gyűlés!), tartandó gyűlésre halasztotta (42. c.) Még a következő, 1299. évben is három országgyűlésnek, (Buda, Rákos, Székesfehérvár) adott munkát az óriási felhalmozódott anyag. Legyen szabad ennek bizonyítására néhány oklevél kivonatát bemutatnom. 1. Ubul fiát Mihályt és unokáját Istvánt erőszakosan kiűzték birtokaikból. Panaszukra a király több hiteles helynek és hatóságnak 1299. április 10-én mandatum inquisitoriumot adott ki (Hazai okmánytár, VII. k. 276. 1.) István a németi vendégnépek tanácsához való mandátumot jacta congregatione vestra cum prelatis et regni vestri nobilibus in Buda preesentálta. (U. o. 277.) Az oklevél in octavis Pasce kelt és eg}7ik bizonyítéka annak, amire különben az 1298. évi törvény is félreismerhetetlenül céloz, hogy az.