Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
R. Kiss István: III. Endre király 1298/99. évi törvénye
III. ENDRE KIRÁLY 1298/99. ÉVI TÖRVÉNYE. 2G5 Hogy ezen vélemény nem lehetett közkeletű, annak részben Marczali, részben pedig Pauler nagy tekintélye az oka. Míg Mar- czali polemizálás nélkül adta le véleményét, Pauler egyenesen síkra szállott ez ellen, azon megokolással, hogy a külön tanácskozásra «nem igen van példa». Szerinte itt rendkívüli, bár nem az urak akarata ellenére történt intézkedésről van szó. A bárók kizárásának oka szerinte is megtorlás, a bizalom hiánya; ezen rendkívüli intézkedést a prout moris est-tel úgy egyezteti össze, hogy azt nem a bárókra, hanem a regno casuro . . . subveniretur-ra vonatkoztatja.1 Ezen erőszakoltan szellemes megoldás helyességét kizárja az, hogy ugyanazon bárók consensusa, akikben nem bíztak, szükséges volt ahhoz, hogy a papok és nemesek határozata törvényerőre emelkedjék, nem is szólva arról, hogy — miként említettem — nehány ember gonoszsága és némi bizalmatlanság az aristokratikus szervezetű Magyarország első rendjét nem foszthatá meg politikai jogaitól. Végezetül a prout moris est vonatkozásának átkapcsolása ellen maga a szöveg tiltakozik. A magyar jogtörténet rendszeres kidolgozása által oly nagy érdemeket szerzett Timon Ákos, úgy látszik, egyik véleményt sem tartotta helyesnek, hanem az 1298. évi törvényről szóltában a törvény vonatkozó passusait az őt jellemző pontossággal szövegébe olvasztotta. E vitás kérdéssel kapcsolatban még egy vitás kérdést vetett fel a nagyérdemű Bártól György,1 2 Amennyire gondolatmenetébe be tudom élni magam, ő a bárók kizárásában szintén rendkívüli tüneményt látott és ezzel nem tudta összeegyeztetni a. bárók hozzájárulását. Mivel erről a törvény szövegének második fele emlékezik meg gyakrabban és mivel szövegkritikai indokot is talált erre, kimondá azt, hogy a második rész későbbi, Anjou-kori eredetű. Ez ellen csak Pauler emelt szót,3 de rendkívül szerencsétlenül. Abban igaza van, hogy nincs semmi okunk az áthelyezésre, mert a második részben egyetlen szó sincs, amely meg nem állhat TIT. Endre korában, de ennek tetejébe még megkockáztatja azt 1 A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. 2. kiad. II. k. 454. és 581. 1. 2 Magyar alkotmány- és jogtörténet. II. kiad 182. 1. * Commentarii. II. k. 208. 1.
