Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Heinlein István: Az archoni állások betöltésére vonatkozó 487/6-iki törvény
164 HEINLEIN ISTVÁN. történhetett és teljesen igaza· lehet Lehmann Hauptnak, mikor1 azt mondja : Wenn min Solon bei dem Verfahren der κλήρωσις έκ προκρίτων die Wahl der Archonten auf die Pentakosiome- dimnen beschränkt hätte, so wäre es nicht undenkbar, dass Kleisthenes, der das Wahlarchontat vorschrieb,1 2 eine Demokratisierung des Amtes in anderer Weise, durch Zulassung der Ritterklasse angestrebt hätte, so dass das δημοτικωτέρα πολύ της Σόλωνος έγένετο ή πολιτεία auch hier gegolten hätte“, mert így Demetrios eljárásának felismerése folytán teljesen elesik az az ellenvetés, amelyet a fenti állításával szemben maga Lehmann-Haupt tesz magának, t. i. „Aber dem widerstritte eben das auf Aristides’ Archontat gestellte Zeugnis des Demetrios von Phaleron, die einzige Handhabe für die Anschauung, nach welcher Solon das Archontat auf die erste Schatzungsklasse beschränkt hätte.“ Sőt amennyiben Solon az archonokká választást csakugyan a pentakosiomedimnosok osztályára korlátozta, esetleg még arra is lehetne gondolni, hogy a jogosultság kiterjesztése a hippeusek osztályára csak a 487/6-iki reform után talán akkor történt, mikor Ephialtes az Areopag politikai hatalmát megszüntette, ha t. i. Aristotelesnek a 487/6-iki törvényre vonatkozó híradásában szövegváltoztatás volna eszközlendő. A szöveg helyessége iránti kételyek az 500 jelölt számára támaszkodnak. Meyer3 kérdi : „Ist diese Angabe des Aristoteles wirklich richtig? Fanden sich jedes Jahr so viele Pentakosiomedimnen und Hippeis als Candida- ten für das Archontat?“ Ehhez járul, hogy Aristoteles idejében ép úgy, mint az utóbbinak véleménye szerint Solonéban is, phylen- ként 10—10 jelöltet állítottak és nincs hírünk arra vonatkozólag, hogy 487/6 után a jelöltek számát ismét leszállították volna. Thumser4 úgy segít a dolgon, hogy a πεντακοσίων-t ntm a προ- κριθ-έντων-ra, hanem a δημοτών -ra vonatkoztatja. Csakhogy ebben az esetben a demosoknak minden jelentősége a jelöltek állításánál elveszne és akkor érthetetlen volna, miért szól Aristoteles δημόται-ról és nem φυλέται-ról. Aztán meg akkor Aristoteles azt mondaná és ezt sem szabatosan, hogy mindazok, akikre egy1 Id. h. 316. 1. 2 Talán helyesebb volna : behielt. 3 Meyer : Gesch. d. Alt. III. k. 340. 1. 1. jegyzet. 4 K. F. Hermann : Lehrbuch d. griech. Antiquitäten I. Bd. v. Viktor Thumser. 2. Abt. 6. Aufl. S. 407.
