Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Gárdonyi Albert: A középkori latin írás rövidítési rendszere
A KÖZÉPKORI LATIN ÍRÁS RÖVIDÍTÉSI RENDSZERE. 147 (contractio) rövidítésnek tekinthetjük a szó végső betűjének a sor fölé írását is, p. o. U° = verő, amit a jogi kéziratok nagy előszeretettel alkalmaztak. A kihagyásos rövidítések alkalmazását Traube tanítása nyomán keresztény egyházi kéziratok hatásának kellene tulajdonítanunk, minthogy azonban a jogi kéziratok természetüknél fogva inkább a római gyorsírás, mint a keresztény egyházi kéziratok írásmódjának hatása alatt állottak s a kihagyásos rövidítési rendszer már a római gyorsírásban is alkalmazást nyert, nyilvánvalóan ez utóbbiból vették át. A Gaius Veronensis végül jellemzően rövidíti a p betűvel kezdődő elöljárókat (per, prse és pro), továbbá a q betűvel kezdődő kötőszókat (quod, quam), t. i. a harántvonalat alkalmazza rövidítési jelül. Ennek a harántvonalnak nincs határozott jelentése, hanem általában az elhagyást jelenti. Itt tehát épen olyan el- hagyásos (suspensio) rövidítésekkel állunk szemben, mint a hiányjelhez hasonló vesszővel befejezett szavaknál. A különbség a kettő között az, hogy az előbbiek némelyike átment a középkori írásba is, ami kétségbevonhatlan bizonysága annak, hogy a jogi rövidítések a középkori írásra közvetlen hatást gyakoroltak. Ha most összehasonlítjuk a Gaius Veronensis írásmódját a VIII. századi bobbiói kódexek írásmódjával, a rövidítések szempontjából feltűnő hasonlatosságot állapíthatunk meg a kettő között,1 pedig az írás jellege egészen más (cursiva). A veronai kézirat hiányjelhez hasonló vesszője itt az ur és us végzetek elhagyását jelenti, de megkülönböztetésül az us szótag rövidítési jelét nem a vonal fölé, hanem a vonalra helyezi. Hogy az utóbbi nem az us szótag rövidítési jele volt, hanem általában az elhagyást jelentette, annak bizonysága a que kötőszó írása, amelynél hasonló rövidítési jellel találkozunk s e rövidítési jelet egyszerű pont is helyettesítette. A veronai kézirathoz hasonlóan használták a kihagyásos rövidítések mindkét változatát, t. i. a szó utolsó betűjének a vonalra írását rövidítési jellel p. o. dr = dicitur és az utolsó betűnek a vonal fölé írását rövidítési jel nélkül p. o. v° = verő. A veronai kézirathoz hasonlóan jelezték végül a per, prse és pro elöljárókat s a quod és quam kötőszókat s az elhagyást jelző harántvonalat egyéb rövidítéseknél is alkalmazták. 1 Steffens Taf. 33. és 34. 10*
