Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 20. Kálmán József: Deportálás Kiskunhalasról 1944-ben
Gazdasági Bank igazgatósági tanácsának egyik tagja volt 1944-ig. A deportálás időszakát munkatáborokban vészelte át. (Kiskunhalasi Izraelita Hitközség születési és halotti anyakönyvei; Végső 2003. 215.) 65 A szegedi gyűjtőtáborban történt bevagoní- rozás nem ilyen esetlegesen zajlott le. Szegedről három vonat közül kettőnek Auschwitzba, egynek Strasshofba kellett mennie. Az 1944. június 25-én elindított első szegedi vonat 3.199 fővel Auschwitzba ment. A június 27-én kb. 3000 „utassal” útjára bocsátott második vonat egy része szintén a hírhedt haláltáborba ment. A másik része viszont máig tisztázatlan okból Strasshofba került. A harmadik, 1944. június 28-án Strasshof felé indított kivételezett vonaton- amelyen Kálmánék és sok más halasi is utazott- egy előre elkészített lista alapján kerülhettek fel az emberek. Utóbbi vonat sorsának alakulása a befolyásos magyar cionisták vezetőjének, dr. Kasztner Rezső tevékenységének volt köszönhető. Az ő tárgyalásainak eredménye volt, hogy a német hatóságok megengedték több ezer vidéki zsidó cseh és osztrák területen fekvő munkatáborokba szállítását. A szegedi gyűjtőtáborba egy öt tagból álló bizottság határozta meg, hogy kik szállhatnak fel a harmadik szegedi vonatra. A kivételezett szerelvényekre - a Kasztner-féle megállapodás alapján - 2400 olyan zsidó kerülhetett fel, akik saját hitközségükön belül fontos személyek, és/vagy 50 évnél idősebbek, és/vagy 12 évnél fiatalabbak voltak. (Molnár 1995. 145-153.) 66Schwarcz Ignác (1851-1944) hitoktató. A Kiskunhalasi Izraelita Elemi Iskola hittantanára és a helyi hitközség rabbi-helyettese volt. (Szakái 2001. 246.) A magyar országhatárokon belül a szerelvényeket nem SS-ek, hanem magyar katonák és csendőrök felügyelték, bár köztük lehettek sváb származásúak. ^Durchgangslager: Német kifejezés, ideiglenes tábor a jelentése. Strasshof is ilyen tábor volt, ahol a zsidókat csoportokba válogatták, és különböző célállomások felé küldték őket. Volt, akit munkára vezényeltek, de volt olyan is, akit megsemmisítő táborba küldtek. 69Cyklon В nevű fertőtlenítőszert általában rágcsálók irtására használták a második világháborút megelőzően. Később azonban a náci haláltáborokban található gázkamrákban ezekből a kristálytablettákból képeztek mérgező gázt. 7<)Dr. Kálmán itt az Andrej Vlaszov irányította hadseregre gondolt. A német fogságba esett szovjet tábornok Sztálinnal szembeni elégedetlensége miatt németországi táborokban őrzött szovjet foglyokból 1944 nyarán alakított hadsereget. Ám kétséges, hogy ez az elsősorban frontra szánt hadsereg zsidó munkatáborokat is őrzött. A tévedés abból fakadhat, hogy 1945 után a köznyelv minden cseh, ukrán, lengyel, orosz, tehát elsősorban szláv származású embert „vlaszovistának” nevezett, aki a második világháború idején a németek mellé állt. (Bour- bon-Lanzi-Grecchi 2002. 165.; Gosztonyi Péter: Vlaszov tábornok - Hős, vagy népének árulója? Zrínyi Kiadó, Budapest, 1997.) 71A Schutzhäftling német kifejezés, elsődlegesen védőőrizetest, ebben az esetben azonban nyilvánvalóan internáltat jelent. 7~l)r. Dohány József (1881-1973) rabbi. A nagyváradi születésű egyházférfi 1914-től működött rabbiként Kiskunhalason. Az ortodox hitközség igen szigorú, cionista, asszimiláció-ellenes vezetője volt. A vészkorszakot túlélte, és 1948-ban Izraelbe allijázott. (Szakái 2001. 232-233.) 73Dr. Ádám István (1908-1963) kiskunhalasi ügyvéd. 1943-ban munkaszolgálatra hívták be, majd 1944 áprilisában kizárták az Ügyvédi Kamarából. A vészkorszakot túlélte. (Kiskunhalasi Izraelita Hitközség születési és halotti anyakönyvei; Szakái 2001. 76.) 7^Dörrgemüse: német kifejezés, szárított főzeléket jelent. 75 A Liberator az amerikai légierő B-24-es, nagy hatótávolságú bombázójának neve. А II. világháború alatt ez volt a legnagyobb számban gyártott 4 motoros bombázó repülőgép. A bombázás mellett szállításra és felderítésre is alkalmas volt. (Lexikon des Zweiten Weltkriegs mit einer Chronik der Ereignisse von 1939-1945 und ausgewählten Dokumenten. Manfred Pawlek, szerzői kiadás, Herrsching, 1977. /a továbbiakban: Pawlek 1977/: 120-121.) 76Verwalter: Német szó, esetünkben talán az intéző a legpontosabb megfelelője. 77A Mayerlior felirat nyilvánvalóan a Meierhof kifejezést takarja, talán ez volt a gazdasági udvar hivatalos neve is. A szó esetünkben nyilvánvalóan (tej)gazdaságot jelent. 7xJudenhaus: magyarul zsidóház 77DKW: Egy német személygépkocsi típus mozaikszavas rövidítése. 894
