Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 19. Végső István: Kiskunhalas a második világháborúban
már karnyújtásnyira van. Persze voltak, akik egyszerűen csak leírták, hogy mi újság velük, mint Bögyös Sándor honvéd: „Innen az ősi magyar haza tájékáról küldjük üdvözletünket és jókívánatainkat mindenkinek — nagynak és kicsinynek, öregnek és fiatalnak egyformán -Kiskunhalasra, azok, akiket a hívó szó és a hazafias kötelesség ide rendelt. Többen vagyunk itt halasiak együtt. (...) Itt vannak még Sólyom András szkv., Csányi Jenő, Tóth János és Patyi László őrvezetők és Kocsi Balázs, Tóth Mihály, Elő G. Vendel, Tandari Imre, Abrahám Sándor, no meg én - honvédek. Másik alakulathoz tartozó halasiakkal is találkoztam, eddig körülbelül 900 km-es kóborlásunk alkalmával. Többek között Lukácsfi főhadnaggyal (erdőmérnök), aki belém is diktált egy kulacspohár rumot, amitől kezdtem rózsaszínűnek látni azt a ronda muszka várost, ahol akkor voltunk. Az életünk itt elég egyhangú. Mindenütt az egyforma piszkos, szalmatetős, faházakból álló falvak, omladozó és részben romokban heverő templomaikkal, amelyeket raktárnak és gépműhelynek használt a szovjet. (...) A mi csapatunkból még eddig nem hiányzik egy ember sem. Közvetlen repülőtámadás se ért eddig bennünket, pedig nem vagyunk messze a fronttól. ”104 Ám nemcsak „jó hírek” érkeztek a háborúból. 1943. február 10-én temették a második világháború első kiskunhalasi hősi halált halt honvédjét, a 32 éves rekettyepusztai Lakos Pált.105 A temetés természetesen inkább szimbolikus volt, mivel Lakos Pál nem az első hősi halottja volt a városnak, hanem ő volt az első a halasi honvédek közül, akit szülővárosában temettek el a második világháború idején. Hiszen a voronyezsi katasztrófában rengeteg kiskunhalasi katona meghalt. Ez a temetés részben az ő emléküknek is tisztelgés volt: „Fél négy volt, amikor a nagy közönségtől kísért gyászmenet a Toldy utcai gyászházból a Hősök szobrához ért. A közönség mély megilletődötts éggel fogadta a szovjet ellen megvívott harcban hősi halált halt honvéd holttestét hozó gyászkocsit. Dr. Kathona Mihály polgármester igen szép szavakkal mutatott rá Lakos Pál áldozatkézségére: A város nevében - mondotta a polgármester - veszek tőled búcsút és megköszönve azt a hűséget és áldozatot, amit értünk hoztál. Ezután a gyászmenet elindult az új református temetőbe, hogy hazai földben pihenőt találjon a világháború hős katonája. ”106 Kiskunhalasról nemcsak honvédnek, hanem munkaszolgálatosnak is hívtak be embereket. Az 1939. II. te. alapján felállított munkaszolgálatos századokba általában zsidó származású személyeknek kellett bevonulniuk. Rendfokozat nélkül, a magyar honvédség egyes tisztjeinek kiszolgáltatva látták el feladataikat a fronton vagy a hátországban. Az esetek többségében nem kaptak megfelelő ellátást, és a honvédség kisegítő munkálataiban vehettek csak részt. Kiskunhalasról 1939 és 1944 között mintegy 200 főt hívtak be munkaszolgálatra, akik közül kb. 80 személy halt hősi halált. Az említett honvédelmi törvény kimondta, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlan személyeket is be lehet hívni közérdekű munkaszolgálatra. így a kiskunhalasiak közül sem csak zsidó származásúak vonultak be.107 821
