Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 18. Gszelmann Ádám: Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945

\

ki nagyobb érdeklődést sem a város lakói, sem a választójogosultak körében. 12 órakor lezárták a választást „az érdeklődés hiánya” miatt. A jogosultaknak csak mintegy a fele szavazott, összesen 478 fő. Dr. Farkas Imre 327, Beniczky Ferenc 151 szavazatot kapott.32 így tehát a helyi jelölt győzött a Függetlenségi Párt programjával. A belvizek levezetését, csatornák építését, a községi iskolák részére államsegélyt, utak építését, vasútépítést várták tőle, de mint ellenzéki képviselőnek e tervek megvalósítását nem sikerült keresztülvinnie.

Kolozsváry Kiss István (1892, 1896) (Kép: Halasi Múzeum 2. 2004. 193.)

Halasi földbirtokos, bírói vizsgát tett jogász, a Függetlenségi Párt halasi megszervezője és 1876-tól annak elnöke.’’

Az 1892. évi országgyűlési képviselőválasztásokat január 29-e és február 3-a között tartották meg. A választás a Szabadelvű Párt biztos győzelmét hozta, bár képviselőinek száma a korábbi választáshoz képest 20 fővel csökkent. A mandátumok megoszlása:

Kiskunhalason már 1887-ben szóba jött Kolozsváry Kiss István esetleges jelölése, de akkor végül is dr. Farkas Imre kapott bizalmat.

A választási harc elmaradt, mivel dr. Farkas nem vállalta az újabb jelölést. A Függetlenségi Párt helyi elnökét jelölte, s ő ellenjelölt nélkül szerezte meg 1892- ben a halasi mandátumot.

Nagyobb küzdelem az 1896. évi választások kapcsán sem folyt a mandátumért. Latkóczi Imre államtitkárt ellenjelöltként megválasztották ugyan képviselőnek Kolozsváry Kiss Istvánnal szemben, de ő lemondott mandátumáról, s így Kolozsváry lett Kiskunhalas képviselője az 1896 és az 1901 közötti időszakban. "

Dr. Babó Mihály (1901, 1905, 1906)

Az 1901. évi országgyűlési képviselőválasztás még nem okozott jelentősebb változást a parlamenti erőviszonyokban.

A Szabadelvű Párt 279, a Függetlenségi Párt (Kossuth F.) 75, a Néppárt 25, a nemzetiségiek 16, az Ugron-féle Függetlenségi Párt 11, a pártonkíviiliek 7 mandátumot szereztek.36 A nagyobb erőeltolódások Tisza Kálmán halála (1902. márc. 3.) után következtek be az ellenzék javára.

Szabadelvű Párt Függetlenségi Párt Nemzeti Párt Ugrón G. Pártja Pártonkívüli

243 (58,9%) 86 (20,8%) 61 (14,8%)

15 (3,6%)

8 (1,9%)34

787