Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 18. Gszelmann Ádám: Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945
1867 tavaszán az országgyűlés 257:117 arányban elfogadta a közösügyi javaslatot, mellyel létrejött a kiegyezés.14 Június 8-án Ferenc Józsefet fényes külsőségek között királlyá koronázták. Az 1865-1869 között ülésező országgyűlés alkotta meg a kiegyezési törvényen túl a horvát-magyar kiegyezést, a nemzetiségi törvényt és a népoktatási törvényt is. Városunkat az országgyűlésen Szilády Áron képviselte.15 A választásokat Kiskunhalason november 13-án tartották. Sziládyt 507 szavazattal választották meg képviselőnek Polányi István gimnáziumi tanárral szemben, aki 108 szavazatot kapott.16 Szilády 1865-1867 között egyértelműen Deák Ferenc irányvonalának követője volt. Mint képviselő részt vett a kiegyezést megelőző országgyűlési vitákban, a kiegyezési törvény megalkotásában. Többször fel is szólalt. 1866. június 14-én annak a véleményének adott hangot, hogy a feliratváltások eredménytelenek, további feliratok küldözgetése a nemzet méltóságát is sérti. Úgy vélekedett, hogy az ország- gyűlést a jelen körülmények közt nem orvosnak, hanem betegápolónak kell tekinteni. 17 évig próbálták orvosolni az ország bajait, de az orvoslás eredménytelen maradt. Más alkalommal ezt mondta: „Az orvosok latin nyelven konzultálnak. Talán mi nem tudunk jól latinul, de a «Deák»-szót értjük.”' Amikor a porosz-osztrák háború miatt az országgyűlés szünetelt, így érvelt: „A felfüggesztett országgyűlési munka felidézi a Mária Terézia korabeli Vitám et sanquinem hatásos parádéját.”" A kiegyezést követően Szilády Áron a Tisza Kálmán által vezetett Balközéphez csatlakozott. A dualizmus korának választásai Szilády Áron (1869, 1872, 1875) Az 1869. évi országgyűlési választásokra kialakult a kiegyezés rendszere. A különböző pártok a kiegyezéshez való viszonyukban térnek el programjaikban egymástól. A dualizmus korában nem a mai értelemben vett pártok működtek. Nem voltak pártszervezetek. A különböző nézeteket valló politikusok helyi körökhöz, csoportokhoz kapcsolódtak, egyesületek, klubok köré szerveződtek. Kiskunhalason a századfordulóig a 48-as Kör volt az ellenzéki politikusok gyűjtőhelye. A kör Eötvös utcai székháza adott helyet az ellenzéki pártoknak, politikusok programbeszédeinek. A két világháború között a Kisgazda Párt is ezt az épületet tekintette székházának. A Mungó-kör, azaz a Nemzeti Munkapárt a mai Garbai Sándor utcában, a Szilády Áron Gimnázium ma konviktus céljait szolgáló épületében alakította ki székházát és ott működött a párt 1918-ban bekövetkezett megszűnéséig. 1869. március 9-e és 13-a között tartották meg az országgyűlési képviselőválasztásokat. A választásokat a Deák-párt nyerte, de a megelőző választáshoz képest mandátumainak száma 60-nal csökkent. 783
