Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 17 Szűcs Károly: Kiskunhalasi képzőművészet a kezdetektől 1945-ig
kozhatunk Tóth Lajos építőmesterrel, aki a templom felújítási munkáiban vett részt. Az egyetlen, nem maszkírozott portrét a szőke hajú festő, Malczyk Károly készítette önmagáról, amint közvetlenül a tengerparton állva hallgatja Krisztus szavait.20 A középső hajó következő ábrázolásán Krisztus a mennyország kulcsait adja át Péter apostolnak. A vele szemben látható kép a lováról éppen lezuhanó Pál apostol megtérését mutatja. A középső hajó harmadik képmezője Krisztus feltámadását ábrázolja, utalva a húsvéti ünnepre. A hajó következő képmezőjében két, 19. század végi magyar festőművész képeinek másolatát találjuk. Az egyik Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című művét követi, a másik pedig Liesen-Mayer Sándor Arpádházi Szent Erzsébet képének utánzata.21 A templom északi kereszthajójában a híres Czestochowai Mária képének másolatát helyezték el. A szentély két színes ablakfestményét, valamint az oldalhajók ablakainak üvegfestményeit Palka budapesti aranykoszorús mester készítette 1942-ben.22 A református templom A református templom épületéről, mint „állandó oratóriumról” 1667-ben történik az első említés. A klasszicista templomépület - az 1771-72 között épült bővítésével - 1814-1823 között készült, a szegedi Scwörtz János, Schwörtz Frigyes kőműves mesterek és Brandstädter János ácsmester közreműködésével. Akkor készült a díszes, későbarokk stílusú szószék és úrasztala Jaquitz pesti asztalosmester tervei alapján. A szószék kivitelezését Oberfrank Antal asztalos, Molnár Mihály képfaragó és Lieb Antal aranyozó, egri mesterek végezték. Említésre méltó még a templom keleti homlokzati ajtajának delfin-alakú két, korabeli rézkilincse.22’ A református templom iparművészeti emlékei közül meg kell említeni Szentpéteri József (1781-1862) pesti ötvösművész által 1823-ben készített ezüst kenyérosztó tányért,24 amely szerepel ugyan a halasi református egyház korabeli leltári tárgyjegyzékében,25 ám a második világháborút követően a tányérnak nyoma veszett. A zsinagóga és kegytárgyai A halasi zsinagóga 1857-61 között épült, klasszicista és romantikus stíluselemek felhasználásával. Építőjét nem ismerjük.26 Az eredetileg mintegy 200-220 személy befogadására alkalmas benső teret 1939-ben megnagyobbították, az épület új karzatlépcsőket és ablakokat kapott. A karzati bővítés eredményeképp az épület nyugati, udvari homlokzatán a két oldalkarzat homlokzati erkélyben folytatódott. Ekkor készült a templom utcai homlokzatának kapuzata is. A bővítést Grósz Ferenc (1900-1962) halasi mérnök tervei alapján végezték.27 A rituális kegytárgyak egy része közel azonos korú a templomépülettel. A Tóratekercshez kapcsolódó kegytárgyak között néhány színvonalas ötvösmunkát érdemes megemlítenünk, így a mintegy 100-120 éves Tóravérteket és a Tóra koronáit. „A kiskunhalasi zsinagóga tóravértjei gyönyörűen kidolgozott, 1800-as évek végén készült 746
