Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 16 Gszelmann Ádám: Kiskunhalas oktatási intézményei 1848-1948
Kiskunhalas oktatási intézményei 1848-1948 Gszelmann Adám Bevezető A reformkori politikusok szinte mindegyike foglalkozott a köznevelés ügyével, a javítás, a modernizálás szándékával, végső célként a nemzeti köznevelés megszervezését jelölve meg. „A törvényhatóságnak szebb hivatása nem lehet, mint az oltalma és gyámsága alá helyezett arra rászorult földnépét ama butaságból, melyben saját romlására s veszélyére a tudatlanság tartja, kiemelni” - mondta Wesselényi.' Széchenyi szerint: „Csak úgy remélhetünk ránk és utódainkra nézve üdvöt, ha szellemi alapon nyugszik jelenünk és jövendőnk, ha szellemi alapon nyugszik anyagi kifejlődésünk és nem viszont.” „Leendő mezőgazdáink, iparosaink, kereskedőink közintézeteinkben semmi nevelést nem kapnak” — írta Kossuth.2 Az 1848. évi országgyűlésen Eötvös József terjesztette elő az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatot. Annak indoklásában az alábbiakat mondta: „Szabadságot és egyenlőséget az országban valóra kell váltani. Nevelés nélkül azonban az egyenlőség semmi, csak puszta szó: a nevelés az, amely által az alsó néposztálybeliek az állam által nekik adott jogok élvezetére képessé tétetnek. Elhalasztani a nevelési intézkedéseket nem más, mint azon időpontot elhalasztani, melyben a nép azon jogát, amelyet az állam adott, valósággal élvezheti: mert a politikai jogokat nem csak a törvény adja, hanem a személyes képesség is. Mennyivel több szabadság áll törvényben, annál nagyobb lesz ami valóságos különbség, mely a művelt és a nem művelt osztályok között létesül. ”3 Mindezen javaslatok, elképzelések a nemzetre kényszerített szabadságharc miatt nem valósulhattak meg. Kiskunhalas oktatási intézményei és állapotuk 1848-ban Elemi oktatás A városban a legnagyobb iskolafenntartó a református egyház volt. A 3 éves képzést nyújtó úgynevezett „nemzeti” iskola a fiúk számára nyújtott alapismereti szinten képzést. Ez az iskola vette át a korábbi, a gimnáziumhoz kapcsoltan működő előképzés céljait szolgáló intézmény szerepét is. A református egyháztanács 1830-ban módosította a nemzeti iskola szervezetét. Az eddig 3 évfolyammal működő iskolát 4 évfolyamra növelték oly módon, hogy a 697
