Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 15. Bakó Terézia - Bakó Katalin: Az esztendő szokásai Kiskunhalason 1850-1950
Az ilyen vízből itatták meg napfelkelte előtt a fejős jószágokat. Az volt a hiedelem, hogy az így elkészített víztől a fejős jószág nemcsak hogy sok tejet ad, hanem hogy a tej nagyon fölös is lesz tőle, s a gazdasszony sok tejfölt, túrót vihet a hetipiacokra, s dudos bugyellárissal térhet onnan vissza. Viszont a szomszéd, akinek a legelőjéről a harmatvíz begyűlt, megpukkadhat mérgében, mert annak a fejős jószágai nemcsak hogy kevés tejet adnak, hanem ami kicsit fejhetnek is, az ugyan nem lesz fölös, meg sem alszik, hanem savóvá változik át. Savanyú lesz a túrója is, így tehát a piacokon nem lesz versenytárs, ami az ő malmukra hajtja a vizet. A harmathúzással foglalkozó helyeken lett is tejhozam bőségesen. Az ilyen gazd- asszonyokat majd fölvetette a pénz. Az ilyen helyeken aztán szélesebb is, meg hosz- szabb is volt ám az eladó lányok haj fonó piros pántlikája. Amely tanyában pedig kevés tejet fejtek, ott bizony keskeny haj fonó pántlikára se jutott pénz. A harmathúzást az ügyesebbek holdfogytával meg-meg ismételgették. Minthogy pedig a harmathúzó gazdasszonyokat néha nyakon is csípték, szóval a titokra világosság derült. Szent György-nap éjszakáján a hiszékenyebb gazdák őriztették is a legelőjüket. Aki jól kifigyelt, gyakran hallhatott Szent György-nap éjszakáján női jajgatást, meg ilyenféle szavakat - Majd adok én neked harmathúzást!... - aztán piff-puff. Meg ilyeneket - Adják ide a lepedőmet! - vagy - Ezt ugyan az életben el nem kapod! - Te ilyen, te olyan. Néha a harmathúzóknak is úgy felé vertek, hogy lepedőben kellett őket hazaszállítani. Utóbb, hogy a harmathúzás sikeres legyen, női ruhába öltözött férfiak hajtották végre, amikor, ha tettenérés is volt, a szomszéd legelőtulajdonos húzta a rövidebbet. Még el is altattak közülük néhányat úgy, hogy volt, aztán nincs. Nagyhét A húsvéti ünnepkör a virágvasárnap és a nagyhét készülődéseivel veszi kezdetét. Kitakarították a házat, az istállót, az ösvényeket, a kutakat, a házaknál meszeltek, kimosták a télen használt textíliákat.67 Nagycsütörtök Ehhez a naphoz tartozó hiedelmet, rituális mosakodásra, vízhordásra utaló adatot nem találtunk, az viszont biztos, hogy ettől a naptól fogva nagyszombatig nem harangoztak, hanem kereplővel hívták misére a híveket.6* Nagypéntek Jézus halálának emléknapja, ezen a napon, és még Nagyszombaton is a gyász, a liturgikus cselekvések száma nő, a mindennapi, szokásos cselekvések sora csökken. Ezeken a napokon szigorú böjtöt tartottak: „A legöregebbek emlékezete alapján a reformátusok és a katolikusok nagypénteki étrendje a pattogatott kukorica és a 685
