Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 11. Alabán Péter: Kiskunhalas társadalma a dualizmus idején és a Horthy-korszakban

zései között például 12 pontból álló bérleti szerződés olvasható. Az alábbi szemelvények az üzlet bérbeadásának legfontosabb mozzanatait hangsúlyozzák: Bérlet esetén az első évben az árukészletért átalány fizetendő: 3000 P, az üzlet bérlésének havonkénti díja 160 P. (...) „Ha a bérlő az árukészlet értékét egyszerre nem fizetheti, úgy felosztva negyedévenként vagy havonként előre fizetheti részletekben, de ekkor - mert átvett áruértékről van szó - csakis kezesség mellett egy évig tartó biztosítással.” (...) A bérleti határidő: 3 év; az utolsó bérleti évben félévi felmondással, esetleg kölcsönös további meghosszabbítással. (...) Az üzleti berendezést és felszerelést bérlő köteles 12000 P értékben, tűz ellen biztosítást kötni. (...) az átadást követően mindennemű költség, adó, illeték a bérlőt terheli. (...) A bérlet tartalma idején előzetes kölcsönös megállapodás folytán az üzleti helyiségen szükséges építkezési, javítási munkálatok a bérlőt terhelik, melyekhez a tulajdonos hozzájárulása nem szükséges. A beépített tárgyak a tulajdonosnál maradnak! (...) Az üzlethelyiséget a bérlők albérletbe a bérbeadó beleegyezése nélkül nem adhatják ki.17’

A bérbe adott helyiségek magas számára utal, hogy az erről készült kimutatás17’ ebben az időszakban mintegy 30 bérbeadó céget (kereskedőt) közöl, feltüntetve üzleteik pontos térmértékeit. A nevek között természetesen sok zsidót találunk,

11. Kálmán Dezső rőfös üzlete bejáratában, 1940 körül. Szakái Aurél (szerk.): „Legyen világosság!” 2001. 52.

504