Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 11. Alabán Péter: Kiskunhalas társadalma a dualizmus idején és a Horthy-korszakban
A város - mezőváros társadalmának kutatástörténetét felvázoló bevezető lezárásaként a halasi (vagy halasi kötődésű) szerzők, helytörténészek - témánkat érintő - munkáira itt csak felsorolásszerűen essék szó - a teljesség igénye nélkül.35 Életművét tekintve országosan is nagy jelentőségű Nagy Czirok László (1883-1970) jegyző, múzeumigazgató néprajzi munkássága. Nyomtatásban megjelent müvei közül társadalomtörténetileg a régi pásztorvilágot megörökítő írásai a legfontosabbak, kéziratban azonban több mint fél évszázadot felölelő vegyes gyűjtése maradt fenn a parasztgazdaságokról, egyes iparosokról és a kiskunhalasi népéletről. Ösz- szefoglaló munkái révén hasonló jelentőséggel bír id. Nagy Szeder István (1876- 1936) építész, helytörténész hagyatéka, melynek egy része ma még feltáratlan. Könyv formájában napvilágot látott adatgyűjtéseinek és négy kötetes várostörténetének külön érdeme, hogy primer forrásnak számító iratokat, okleveleket közölnek. A történészek által a társadalmi mobilitásvizsgálat egyik megközelítési módjának tartott iskoláztatás kérdésének behatóbb tanulmányozásához Gszelmann Adám volt iskolaigazgató oktatástörténeti kutatásai, míg a történeti megismerést gyakran nagymértékben elősegítő személyes jellegű emlékanyag közzétételében Ferró Róza közgazdász, író családtörténetei szereztek maradandó érdemet. Utóbbiaknál egy nemes (Péter család), egy kispolgári (Ferró család) és egy paraszti (Nagy Mézes család) família élettörténetén, családfáin és emlékiratain keresztül még pontosabb képet kaphatunk a korabeli viszonyok alakulásáról, miközben valamennyi esetben ügyelnünk kell a megfelelő forráskritika használatára. Ez a historiográfiai ösz- szegzésben szereplő kutatások (feltárt eredmények) és elkészült munkák egészére nézve érvényes kritérium. Halasi társadalom a kiegyezéstől az első világháborúig Népesedés és népmozgalom Az 1848-1849-es magyar szabadságharc leverését követően Magyarország népességének növekedését a történészek egészen az 1880-as évekig az ún. hagyományos modell érvényesüléseként értelmezték, mely korai és általános házasodást mutatva gyökeresen eltért a korabeli Nyugat - Európa országaitól. Katus László mindezt két tényező, a nupcialitás (a szülőképes házas nők aránya) és a házas termékenység egyaránt magas értékeinek alakulásával szemléltette. Megállapította, hogy a magas születési arány magas halálozással párosult, így a természetes szaporodás növekedésére a 70-es évekig jól kimutatható mortalitási többlet gyakorolt fékező hatást. Részben az egészségügyi viszonyok javításának, részben a gazdaság eredményeinek növelésének köszönhetően csak az 1880-as évektől gyorsult fel igazán a népességszám növekedése a demográfiai átmenet megindulásával összefüggésben.36 Ennek látható jele mindenekelőtt a több országra kiterjedő járványok (pandémiák) fokozatos háttérbe kerülése volt; ezt követően a halálozást 455
