Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 10. Horváth Etelka - Modok Balázs: A kiskunhalasi nyomdászat, sajtó és könyvkiadás történetéről

17. Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállalat 18. Práger János nyomdája, 1947.

Nyomda, 1940.

Károly szerkesztésében, a Kunsági Napló 1939. május 9-töl Lakatos Vince szerkesztésében jelent meg.

Kiskunhalas legrégebben működő nyomdája a múlt század harmincas éveiben egyre nehezebb helyzetbe kerül. Végső István történész a halasi zsidóság életével foglalkozó kutatásai során érdekes adatokra bukkant a Práger nyomda sorsával kapcsolatosan is. Adatait a rendelkezésünkre bocsátotta, amelyekből a témánk szempontjából fontosak a következők: az 1938. XV. tv. 5. §-a is foglalkozott már a sajtóügyekkel és korlátozta a zsidók részvételét a sajtóban. Eszerint zsidó származású személyeket csak olyan arányban volt szabad alkalmazni, hogy számuk az állandó munkaviszonyban állók húsz százalékát ne haladja meg.31 Kiskunhalas legrégebben megjelenő újságjának, és legrégebbi nyomdájának élén is zsidó származású személy, Práger János állt. Az első, majd a második zsidótörvény miatt vizsgálat is indult ellene. A főispán 1938 októberében körrendeletben szólította fel a vármegye összes polgármesterét és főszolgabíróját, hogy miniszteri véleményezésre küldjék el jelentéseiket indoklással a hatóságuk alatt megjelenő időszaki lapokról. További engedélyezésüket attól tette függővé, hogy },a szóban forgó lapérdekeltség megbízható keresztény kézben van-e.”32 A Kiskunhalas Helyi Értesítője ennek ellenére tovább működött. Nem is szüneteltették, de még az alapító Práger Ferenc neve is ott maradhatott a címlapon.

418