Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 10. Horváth Etelka - Modok Balázs: A kiskunhalasi nyomdászat, sajtó és könyvkiadás történetéről
Sí«gí.l KUkunhaia«, I9JÄ decani bar hó V évfolyam, 10. aiám .HOmOKI FAISKOLÁK' KIVÁLÓ LXP0HTKÉ«E8 GYOAOLCOTeiMetcs. SZÖGI BENJÁMIN MŰKÉRT ÉSZ CYOMOlXSrAOLTVANY, «ЛUäl «I 11> évülök KISKUNDOROZSm A А ЖММЖМГЛНИИИЛ «Чв»<1 ayejtam «ем» TtiMMvCUntt* вИ»ЦгИ« <d<«Mk. «««óm*. f*< «Ыык ti MtU i|íe,«K» AIMQK AI.KAIMAT iául liniiniwi, V*, и Л.1 «*»<" ыв>*«йк í* • iiitr,, ItkpHÍHit ti*t n»é%. TEGííí? ke-Boli («JUo'iMr.bOl 't, p»óa*™JcW* . гя>*(1 ílAnjl éa érSoMé )(«»< OniKk. A »i*«*«• (>an«l<a(«ia<Ua ligyibe* *i évtXbén la aranjéram éa araa>«klavéllal Kfttóo (tóíiánMMnl étlaallna éa ludatoa iími*«E, Bojt •’ő'ta/aUJiaUwib»« ajgjobb якяу AjMga kéailaéaoi ur, a valöSi, lajcuis Kecskeméti Késői Piros Rőzsabarack oltványaimból, UNljM darabonkénti SO litléraa aieüd írben aiíllllon. t liiitbimk ollv»«y«m a erők «anyai !«■> an. tíxih tüftuntfi* ti 11« WtH »Lpt« l»j<K tororukfnkkii bírnak. Falatolklm pajialriuiSl maataa ifaieliMnyaltxrruk OKvinyalm U|UuoooMltiM ml »dank w jótáííA .Mér го db. léttlnai. díjtalan )0 сихпцо.»« adni. Kltébb ««(Inéi 60 IIH 1 atanajolíal alias»»* !<•. К ölbe tanaimat I а 11 a- éa i г у < ( у a é k « я < < ?«11! Ы » a f • ail««Mn kéaradn« каш« J. éviolyam, KV чАт _____________________________________Iája dwriabef hű GYÜMÖLCSKULTUHA Beteg kor beteg eszméi Irta i RÉRGEKDY SZILVESZTER ImrWy Öélí miroaílírelnők ur » legutóbb kij«l«nttUe. hogy bizonyos korwmákct ii keli vennünk » kft!* földtől. El így it vkn é* botén dolog volna egy magunkban ellenállni olyan eairoéknek. melyek áivúaieiU nyo- máaaal v«*iik körül azt a helyét, mely »líraion akar maradni. Ma nem I» »iíveaen, vagy jobban mondva nem valami »zivbeli vonzalommal öleli keblére a magyar koemínyiai ezeket az e*zméket, a jelen pillanatban mán nem lehet, mert a gaidaaigi meglop ti« veaiedelmének tenné ki az otatá- got Ezek az eazmekramUtok olyan imperíábsu Államokban keletkeztek, melyek ezzel hatalmukat akartik éa akarják megnövelni a többi kia íüa* rook terhére éa hátrányéra Itt rooat (»ak az a kérdéa. hogy ezek az cazroeáramUtok mennyiben egéazaégeaek éa mennyiben írtalma- aok íItalában az em bénáig aiempont- jiból. De kérdi# az ia, h<*y a kt* nemzetek mennyi baazmri könyvelhet» rtek ei a koreszmékből a maguk ja- vita. Érmek megvilágítása rendkivaii lontoaaigg.il bir, hogy némileg korlátozzuk a hebehurgya lelkeaedéaeket éa itUalogUliaokal. mik >r inkább meg- tontoláara éa a termeiéi érdekeinek, elsősorban • gyftmökatcrmeaztéa jövőjének. azöiötcrmeaztéaúnk jövőjének mérlegeiéiért volna azükaég ezek a koreazmék réazben politikaiak. réazben gazdaaáglak. de egy- roáatöl el nem határolhatok. Eredetük még a múlt azázad hetvenea évire nyúlik мша vagyia akkor kezdtek Marx eSgoodolátai alapján tért hódi- Iául. teeínadoeáftal* agyakban »/illet- lek. 4« így élet képteleneknek bízó* nyáluk is több évtizednek kellett el- telni, amíg naoonlli/muaaá való át- vedMare megérettek. Lélektanuk azonban a régi maradt; le» dönteni trónokat éa oltárokat, kerékbetömi a arabad gondolatot egyéni »za- badaágot, aUrendelm a hatalomnak magit az embert, akiért pedig a hatalom létrejött S/ociábi elgondoUt dolgában aem térnek el tuiugoaan egymástól A marxizmus is a kapitalizmus letörésével kacérkodik a ho rogkereazt ia ezt teán Ezenfelül mindkettő előtt a magaa bét a fontoa. de a munkate^eaítminy nem Nem veazík éazre. hogy a termeié» mindennemű gátlása a töke ftldö/éae a vállalko/áai kedv megbénulásához ve» zet. ami elazegényedést »on maga után. Ez a logyasztis csökkenésével jár. amiből viszont a drágaság születik. Ezt lebet idetg-óriíg hatósági be- avatkozáaaal elnyomni, de ez termé- szetellenca ÍBapot. mert minden árnak szabályozója világ kezdete őta a kérésiét éa kínálat Van azonban egy pont. ahol az inlenuKionállzmtsa a nacionalizmustól merőben különbözik éa ez a tekintélyen alapuló kormányzati elv. Azonban, akik oltárokat éa hónokat nem tisztelnek. azok a tekintély elvén saját maguk ütöttek be nem hegedő sebet Vagy nem ízléstelen, amit Schusch- níggnak kell etarenvednie. mert volt uralkodójának a saját vagyona mór15. Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállalat Nyomda, 1938. 16. Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállalat Nyomda, 1938. összesen két száma maradt fenn. Ezeken a számokon a lap meghatározó személyiségeinek nevei közül csak a felelős kiadóé szerepel. Ezt a posztot Kapitány István töltötte be. 1933. május 15-től a Halasi Hírlap (1) készült a nyomdában. Politikai, gazdasági és társadalmi lapként, a Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönyeként határozta meg irányultságát. Beköszöntőjében a következőket írta: „Kérjük Kiskunhalas és Délvidéke kiterjedt olvasóközönségét, álljon mellénk, nemes és szent célú fáradozásunkat karolja fel lelkes erővel, hogy a Magyarok gyorsvonatával eljuthassunk a várva-várt Célállomáshoz, az egységes és oszthatatlan Nagy-Magyarország talpraállításához. ” A lap felelős szerkesztője Medveczky Károly gazdasági főtanácsos, akit 1932-ben választottak a Gazdasági Egyesület elnökévé. A szerkesztői posztot november 28-tól átadja Lakatos Vincének, aki ebben az időben a Polgármesteri Hivatalban volt írnok. Rövid idő múlva a lap cikkeinek nagy részét Lakatos írja. A lap hangvételében ezután sem következett be változás, bár a gazdasági hírekkel szemben egyre több kulturális témájú írás jelenik meg. Többek között 1934-ben tudósít a „Halasi csipke és Népművészeti ház” építésének közgyűlési határozatáról,214 Nagy Czirok László gyűjtésében régi halasi öregek példabeszédeit,24 Halasi emlékek címmel helyi adomákat közöl. " Megszűnésének okait nem ismerjük, de érdekes az a tény, hogy a szellemiségét meghatározó két szerkesztő rövid időn belül új lapot indít, de már egymástól függetlenül. A tudomásunk szerint igen rövid életű Igaz Szó 1935 augusztusában Medveczky 417
