Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 9. T. Molnár Gizella: Egyesületek Kiskunhalason a polgári korszakban
megelőzően. A kaszinók történetéről, működéséről 1. Kovalcsik József: A kultúra csarnokai II. Bp. 1986. 41Fülöp Sándor: A kiskunhalasi Kaszinó vázlatos története 1863-1913. Bp. é.n. (TJM K599) 42BKML Kh. X. 234. a Kaszinó Egylet iratai 43Fülöp Sándor: i.m. 2-13. A kaszinó működéséről Fülöp Sándor i.m. és a BKML Kh. X. 234. a Kaszinó Egylet iratai alapján számolunk be. 45MOL. К 150-1896-VI1-8-36169 2762.cs. a Kaszinó Egylet iratai 46Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei, Kiskunhalas, 1994. 36-37. és Szakái Aurél: 1994. 32., 33., 34. kép és Szakái Aurél - Szűcs Károly 2001. 42-43. és 40.-41. kép 47Címtár 38. 48MOL. к 150-1941-VI1-5-249646 A halasi ka- szinó alapszabályának módosításáról szóló iratanyag 49Uo„ és PML. No.88. '^BKML Kh. X. 235. A kiskunhalasi Kereskedő Kaszinó iratai 1902-1919. és Nagy Szeder i.m. 77. 51U.o. Jegyzőkönyvek. 52BKML Kh. XXI. 201. Bács-Kiskun megye alispánjának közigazgatási iratai. Jegyzőkönyv a Halasi Kereskedelmi Kaszinó választmányi üléséről 1918. december 14. C"3 U.o. Jegyzőkönyv a Halasi Kereskedelmi Kaszinó közgyűléséről 1918. december 29. 54Halasi Kalendárium az 1921-ik esztendőre Szerk. és kiadja Karácsonyi Aladár dr. Nemzeti Nyomda Kiskunhalas 61. és Címtár 48. ^Magyarországon a századfordulóra a munkásság is kialakította saját szervezeteit a társasélet, az ismeretterjesztés és az érdekvédelem céljaira. Egyrészt kibontakozott a szakszervezetek fejlődése, melyek érdekvédelmi feladatokat láttak el, emellett azonban támogatták a munkásság kulturális tevékenységét is, másrészt munkásegyletek alakultak, a munkásművelődés jellegzetes szervezetei, melyek jelentős szerepet játszottak az ismeretterjesztésben, az önképzésben, s általában is - a többi európai országhoz hasonlóan - a munkáskultúra kialakulásában, melynek része volt az ismeretszerzés mellett a műkedvelő művészeti tevékenység, a kirándulás, a sport, stb. Már 1868-ban megalakult az Általános Munkásegylet, jellemző volt azonban a későbbiekben a szakmánkénti szerveződés. Fónagy i.m. 204-236. 56A munkásegyletre vonatkozó ismereteket Kiskunhalas helytörténeti monográfia, Szerk.: Janó Ákos. Kiskunhalas, 1965. 164-170. alapján foglaltuk össze. Idézet az alapszabályból: 170. 57 BKML 1950. co A Kiskunhalasi Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete Alapszabályai. Budapest Centrum Kiadóvállalat Rt. 1930. 1. (TJM 21929) 59TJM 7210 60Nagy Szeder i.m. 77. 61 Címtár 42. 62 MÓL. К 150-1876-III-4-51398 510.cs. és PML. No.54. 63Nagy Szeder i.m. 77. és Címtár, valamint BKML 1950. ^4Nagy Szeder i.m. 76. 65Nagy Czirok László: A kiskunhalasi Polgári Olvasókör története - kézirat é.n. (TJM 5733) „A Polgári Olvasókör történetét először Bátory Gábor tanár írta meg az 50 éves évforduló alkalmából, 1912-ben. Avatott tollal, nagy szakértelemmel és fáradsággal szerkesztett munkáját a díszközgyűlésen felolvasta, majd 20 évvel később, a 70 éves jubileum alkalmával, mint a kör jegyzője én kaptam megbízást a kör történetének ismertetésére. Az 1932. év szeptember 2-án Bátory dolgozatának felhasználásával, s az újabb 20 esztendőre vonatkozó adatok összegyűjtése után az általam írtakat felolvastam, s a körjegyzőkönyvébe szó szerint bejegyeztem. Sajnos a körjegyzőkönyvei a második világháború utáni cselekmények következtében mind elvesztek. Mivel azonban szerencsére régi jegyzeteim jórésze megmaradt, most azok felhasználásával szólok ismét a tárgyhoz...” 6-7. 66U.o. 6-9. 67U.o. 10-11. és Nagy Szeder i.m. 76. z: о Az olvasókörök a művelődés, az igényes szórakozás, a társas élet céljait szolgálták. Lehetőséget nyújtottak az önképzés, az ismeretterjesztés formáinak megvalósítására. Fontos szerepet játszottak a modern társas élet szabályainak elsajátításában, a társadalmi nyilvánosság fórumainak kialakulásában, a helyi közvélemény alakításában és gyakran a társadalmi elkülönülés oldásában is. Kovalcsik József: A kultúra csarnokai II. Bp. 1986. és Fónagy i.m. 204-210. 69Nagy Czirok i.m. 11-20. és PML. No.53, 59., 82., 87. 70Címtár 89. 71MOL. К 150-I888-VI1-8-14392 1684.cs. 398
