Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 9. T. Molnár Gizella: Egyesületek Kiskunhalason a polgári korszakban
A jelenlévők megállapították, hogy a közismert háborús viszonyok miatt az egylet nem volt olyan helyzetben, hogy működhessen, most azonban időszerűvé vált az újraalakítás, mivel „a kereskedői érdekek jelen helyzete fokozott kötelességet ró a kereskedőkre külön-külön, és azoknak okszerű keresztülvitele teszi szükségessé, hogy az eddig tétlenségre kárhoztatott Kereskedelmi Kaszinó újból munkaképessé tétessék.” Ennek érdekében a jelenlévők elhatározták, hogy a legutolsó tagdíjbeszedési könyv alapján felhívást intéznek a volt tagokhoz közgyűlés összehívására, amelynek feladata lesz a működés újraindítása és az új tisztikar megválasztása. A közgyűlést össze is hívták 1918. december 29-én, melynek jegyzőkönyve szintén fennmaradt.” A jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy az egybegyűltek megvitatták a további működés lehetőségeit és ebben igyekeztek alkalmazkodni a kialakult nehéz helyzethez. A választások alkalmával pedig megerősítették a korábbi (fentebb részletezett) tisztikart, azzal a különbséggel, hogy Holländer Gyula személyében könyvtárnokot is választottak. A választmányi tagok köre pedig Györfi József, Fleischer Izidor, Bergl Mór és Holländer Adolf személyével bővült. Kinyilvánítják továbbá, hogy a halasi kereskedők érdekeinek megvédésére alakult egyesület a továbbiakban igyekszik ezt a feladatot minél jobban megvalósítani, s mielőbb visz- szatérni a korábbi alapszabályok szerinti működéshez, amikor a tagok az érdekek képviseletén kívül mint szórakozó és állandó érintkezési helyet is használhatták az egyesületet. Ez a törekvés valószínűleg sikerrel is járt, mert a későbbiekben további forrásokban találkozhatunk az immáron magát Kereskedelmi Egyesületnek nevező közösséggel.54 A névváltozás okait és körülményeit erre vonatkozó források hiányában nem ismerjük, de bizonyos, hogy ugyanarról a közösségről van szó, két utóbbi forrás ugyanis közli a tisztikar névsorát, s az 1921-ben közölt tisztikar megegyezik az 1918. decemberében megválasztott névsorral. 1927-re viszont változott az egyesület vezetése - nyilván közben tisztújítás zajlott. A címtár az alábbiak szerint közli a Kereskedők Egyesülete vezetőségét: elnök: Adám Dávid bornagykereskedő, ügyész: dr. Kellner Ármin ügyvéd, alelnök: Kun Benő kereskedő, titkár: Roheim József kereskedő, pénztárnok: Ernsz Rezső kereskedő, ellenőr: Kertész László kereskedő, háznagy: Neuwirth Lipót kereskedő. Székhelyük az 1930-as években a mai múzeum épülete volt. Az egylet további sorsáról nem tudunk, a második világháború után keletkezett már idézett listákon már nem szerepel. Csak valószínűsíthető, hogy a harmincas évek végén és a negyvenes évek első felében a zsidósággal szemben született megkülönböztető intézkedések során szűnhetett meg. Halasi Munkásképző Egylet A 19. század végére a helyi munkásság is megszervezte a saját közösségi színterét Kiskunhalason.55 Persze az ipari munkások létszáma igen alacsony volt, mellettük azonban a kisiparban dolgozók és a mezőgazdasági bérmunkás rétegek is részt vet371
