Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 9. T. Molnár Gizella: Egyesületek Kiskunhalason a polgári korszakban
6. Kiskunhalasi Gazdasági Egyesület pecsét, 1866. PML IV. 477/27. No. 51. 7. Pirtói Gazdakör pecsét, 1930-as évek. PML IV. 477/27. No. 39. a jelöltek az aranykalász birtokába és a kör tagjai közé. 38 fő volt az alakuláskor a tagok száma, az elnök pedig Nyerges Péter Pál volt.32 Guriga Társaság 1890. július 14-én kelt az alakuló ülés jegyzőkönyve, melyből kiderül, hogy ez a közösség a kikapcsolódás, szórakozás céljára alakult, a közös érdeklődés, a teke volt az, ami összehozta őket. A belügyminiszter 1892-ben hagyta jóvá az alapszabályt, melyből megtudjuk: „Czélja: megszerzi tagjainak testedző s mulattató guriga pályáin a nyári hónapok alatti szórakozásokat, és összetartja a téli hónapok elmúltával meglazult társas életet.”33 Jövedelme a társaságnak a tagdíjakból, a pályahasználati díjakból és a kártyajátékokból beszedett díjakból volt, ebből tartották fenn a pályákat a Dobó-kertben. Valószínű, hogy a társaság működése a tavaszi, nyári hónapokra korlátozódott, ebből is adódhatott, hogy felmerült az állandóság igénye. Ennek okán a belügyminiszterhez fordultak engedélyért, hogy a Kaszinó Egylethez csatlakozhassanak, azzal a feltétellel, hogy ott biztosítsanak számukra játéklehetőséget. 1896-ban az egyesülés meg is történt, ezzel a Guriga Társaság megszűnt, illetve a kaszinó keretei között működött tovább. Halasi Jótékony Nőegylet Sajátságos csoportját képezték a polgári korszak civil szerveződéseinek a nők által létrehozott szervezetek. A kor szokásai szerint a nők emancipációjáról szó sem lehetett, s a férfitársadalom eléggé elítélő véleményt alkotott a nők társadalmi szerepvállalásáról, jobb esetben is megmosolyogta a közéleti tevékenységet folytató 365
