Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 8. Kosárkó László: Kisvárosi térhasználat, kisvárosi életformák. Társadalmi térhasználat Kiskunhalason az 1880-as és az 1930-as évek között
hogy azon kereskedők és iparosok, kik finomabb és durvább áruk eladásával foglalkoznak, áraikat akár külön-külön, akár egy és ugyanazon helyiségben is árusíthatják” Ezt a a felosztást részletezi sokszor anekdotikus módon Nagy Czirok László 1965. 828.§.Az egyes csoportok mindig akként rendé - zendők, hogy az első helyek, mindig a helybeli kereskedőket és iparosokat illetik, ahol ezek a birtokukban lévő és általuk felmutatott iparjogosítványok kelte szerint kötelesek sorakozni, illetőleg áruhelyeiket annak megfelelőleg kötelesek felállítani és elrendezni. A helybeli kereskedők és iparosok sorrendje után az eddig követett szokás és gyakorlat szerint a következő szomszédos Pest-Pi- lis-Solt-Kiskun vármegyei városok és községek a m. Kiskunmajsa, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Kecskemét, Keczel, Bocsa, Prónay és Szánk kereskedői és iparosai foglalhatnak helyet, illetve rakják ki eladás czéljából az áruikat, ezek után pedig jöhetnek a többi távolabb fekvő, de Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyebeli városok és községek kereskedői és iparosai, 83,,10.§ A vásár látogatásával felhagyott kereskedő vagy iparos nincs jogosítva, elhagyott helyét másnak eladni, vagy bérbeadni, tilos továbbá, hogy valaki már használt áruhelyét saját nevének és cégének kitűzése mellett más jogosulatlannak el, illetve bérbeadja. Özvegy által a kiskorúak nevében tovább folytatott kereskedést és ipart ugyanazon árulási hely illeti meg, mint amelyet a férj, illetve az apa még az életében bírt.” 84Csabai Márta-Erős Ferenc 2000. 85Csabai Márta-Erős Ferenc 2000. 45. X618.§. az élelmi és élvezeti cikkek csak tiszta, romlatlan és hamisítatlan minőségben hozható forgalomba. Az említett szerek eltartására és szállítására szolgáló edényeknek, tartályoknak kifogástalanul tisztáknak és az egészségre nem ártalmas anyagból, készülteknek kell lenniök, a szállító kocsik tisztaságára különös gond fordítandó. Általában tilos az élelmi és élvezeti szereket a pusztaföldről árusítani, hanem a szóban lévő árucikkeket lehetőleg az első és napfény ellen védett sátrakban (bódékban) felállított asztalokon (állványokon, polcokon) elhelyezve kell árusítani. ^'Szabályrendelet Flalas rendezett tanácsú város külrcndőrségéről BKML Kh. V. 284. 2.dob. 81/897 kgy. 88Kis-Kun-Halas 1886. március 28. 91Szakál Aurél - Gyarmati Andrea: Kiskunhalasi Életrajzi Lexikon In: Szakái Aurél (szerk.) Kiskunhalas almanach. Kiskunhalas, 2002. 237; Szombati József 1959; Magyar Monika 1999. "Szombati 1959. Toldalék 1. ^Szombati 1959. 28. "Szombati 1959. 27. „És kikből, illetve hogy milyen iparosokból állott ennek a túlyomó része? Megmondom igazán. Akik a paraszságnak dolgoztak. Földműves fölény uralkodott akkor itt. A Csizmadia, magyarszabó, Szűcs - szűrszabó. Ezek domináltak akkor. Itten a mesteremberséggel, meg a Kovács- és a Bognár. De ezek főleg a Kovács nem járt a vásárba. .. ha csak szövetkezve nem megy egy Bognárral. Akinek vasalta a vásárra vitt új kocsiját. "Szombati 1959. 25. 94Uo. 30. 95Uo. 32. 96Sennett, Richard 1998. 157. "Szombati 1959. 21. QO Erdei Ferenc 1974. 115. „Ma már természetesen több formája van ennek a fórumi együttlétnek, ami részben a technikai fejlődésnek, részben az osztályokra való egyre élesebb széttagolódásnak a következménye. Az „emberpiac” szerepét polgárosodot- tabb gazdáknál lassan átveszi a gazdakör, de minden körbeli gazda, mégoly polgári öntudattal is, megfordul a piacon, mert itt találja meg legkönnyebben azt, akivel valami elintéznivalója van.” 99Erdei Ferenc 1974. 116. 100Szalai 2001. 321. 191 Tulajdonképpen a létrejövő éttermek, vendéglők is többek között a középosztálybeli szociabilitás célját szolgáló mikroterek. Kiskunhalas város 1927-es útmutató- és címtára szerint a városban két étterem (Nemzeti Szálloda és Étterem, Városi nagyszálló) egy cukrászda (cégt.: Bártfai Dezső) és 22 vendéglő van. 109 A halasi „kaszinó” alapszabályai Halas 1895. TJM 7088. 109 Uo. „2. §. A Kaszinó, mint testület egyszer s mindenkorra megalakul és csak tagjai változnak. A jelen alapszabályok alapján alakuló Kaszinó folytatása az az 1863 óta fennálló Halasi Kaszinónak, és így annak tagjaiból alakul meg.” 1044. §. A Kaszinó tagja lehet minden felnőtt, becsületes jellemű társadalmilag kifogástalan, művelt férfi. l.§. A Kaszinó megalakulás a után un. alapító, rendes és ideiglenesen tagok, négy rendes tag ajánlására a választmány által vétettnek fel.” 347
