Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra
A gyümölcs jövedelmet hozott a gazdának, ugyanakkor fontos szerepe volt a táplálkozásban is. Lekvárt főztek, aszalták, s pálinkát csöpögtettek belőle. „A paraszt felesége a harang almából főzött jó levelest...”™ A dió kellett a kalácsba, de jól csúszott rá a kadarka leve is. Igen kedvelt volt a potyogó barackból a „fehéres-moly- hos majom-barack”, szilvaérésig barackos gombócnak elkészítve igen ízletes volt. A halasi rózsa és kajszi jobb minőségű, mint a többi, úgy a szesz nyereménynél, mind a lekvárnál külön muskotályos ízével a késői rózsabarack fölülmúlta a régit.269 Halason nemesített vagy meghonosított gyümölcsfajták A mintakertben és a faiskolában folytatott munka valamint a terménykiállításokon való részvétel nyomán - számos kiváló gyümölcsfajta mellett - néhány kiemelkedő, gyorsan ismertté és híressé vált gyümölcsfajta nagyban megalapozta és fellendítette Halas mezőváros gyümölcsgazdálkodását. Országos hírnévre tett szert a mintakertben Vass Elek felügyelete alatt kikísérletezett ún. halasi csodacseresznye.270 A helyi sajtó 1886-ban már tudósít erről az új fajtáról: „A halasi mintakertből dió nagyságú cseresznyét küldtek a budapesti gyümölcskiállításnak, mely - mint képzelhető - a legjelesebb gyiimölcs-termelvények gyűjteménye. Ezen körülmény ellenére a halasi cseresznye nagy föltűnést keltett szakkörökben és dicséretére válik a halasi kertészetnek.”21' Vass Elek tanítványa, Fazekas Bálint - aki faiskolát is fenntartott - keresztezéssel állította elő a késői halasi rózsabarackot. A számos kitüntetést kapott gyümölcsöt létrehozója e szavakkal jellemezte: „Igen értékes újdonság, mely évenkint bőtermő. Szép élénkpiros külsejű és keményhúsú. Virágzáskor a sok hideg esőt is jól bírja, tehát igen szívós fajta. Köd és fagyálló!”2 2 A rózsabarack más nemesítőjére is emlékeztek: ,,Különösen szép és gyönyörű, verhetetlen rózsbarackot terjesztett el Baranyai Ferenc halasi faiskolájából. ”21i Kiskunhalas gyümölcsészetének kiemelkedő alakja volt Szathmáry Sándor gimnáziumi fizikatanár, igazgató. Az 1890-es évek elején már elsőrangú fajszőlőkkel kísérletezett, de kitűnő, Egressy duráncija nevű őszibarackját is ismerték. A barackmagokat Egressy Gábor fia, Egressy Ákos (mindketten a Nemzeti Színház művészei) hozta Olaszországból Szathmárynak az 1880-as évek második felében.274 Az Egressy duráncija fája gyorsan növekszik, s kifejlett, termő állapotban átlagban 100 darab, egyenként 20 dekagramm súlyú gyümölcsöt is megérlel. „A gyümölcs magas, gömbalakú, vágánya által többnyire egyenlőtlen két félre osztva, egyik felén rendesen hízottabb, mint a másikon. Alapszíne zöldes-halványsárga, értével szalmasárga, naptól érintett részein rózsaszínpirossal belehelve. Bőre gyöngén molyhos, szármélyedése mély, bibepontja kiálló. Húsa fehér, bőlevű, savanykás édes, kellemes, zamatos ízű. Méltó párja a Szegeden szintén néhány év előtt magról kelesztett Szögi-féle óriási duranczinak, melyhez nagyságra, alakra, színre feltűnően hasonlít. ”215 252
