Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
kg-ot, a nem mezőgazdaságban dolgozók, illetve a 15 év alattiak részére havonként 12 kg-ot hagytak meg. Külön rendelet szabályozta az állatok tartására fennmaradható takarmány mennyiségét is.69 Az 1918 januári rekvirálásról nem kis felháborodással írt a helyi sajtó. „Hogy hány vagon gabonát kell még Halasnak beszolgáltatni, nem tudni. De az már előre bizonyos, hogy Halasról csak úgy lehet nagyobb mennyiségű gabonát elvinni, ha leszállítják a fejadagot. Halason éppen most végeztek be egy rekvirálást, amely becsületes végrehajtásával 10 vagon gabonát eredményezett. Nálunk alig lehet elrejtett gabonáról szó, a rekvirálók azon voltak, hogy minden fölösleges gabonát illetékes helyre juttassanak.”™ A lehetőségekhez mérten a Közélelmezési Minisztérium igyekezett segítséget nyújtani a gazdáknak. Halasra 1908 őszén 100 mázsa Székács-féle vetőmag búzát utaltak ki. Ebből azonban csak azok a gazdák vehették ki részüket, akik 50, vagy legfeljebb 100 kilót rendeltek, és ezt előre ki is fizették. Rozs vetőmagot hiába rendeltek, búzából is csak a megrendelt mennyiség felét kapták meg. 1 Az első világháború után a gabonatermelés területének a szántóhoz viszonyított aránya 58% volt, ami megegyezett a világháború előtti vetésterülettel. 1930-ban a szántóterület 45670 kát. hold volt. 11. táblázat. A szántóterület 1930-ban12 Ősz búza Őszi rozs, kétszeres Őszi árpa Tavaszi árpa Zab Köles Tavaszi rozs Összesen 7161 kh. (27,1%) 14633 kh. (55,3%) 775 kh. (2,9%) 1221 kh. (4,6%) 1885 kh. (7,1%) 570 kh. (2,2%) 197 kh. (0,8%) 26442 kh. (100%) A gazdakör szervezésével a város vezetése törekedett a nemesített vetőmagok előnyeinek reklámozására. Zsivánovits Béla, a Pestmegyei Gazdasági Egyesület titkára a következőket írta a helyi újságban: „Halas város gabonatermelésének jelenlegi helyzete már a talajviszonyoknál fogva se mondható rózsásnak... Halas város gazdáinak a gabonatermelés fokozásánál elsősorban is azokat a tényezőket kell megragadniuk, amelyek föltétien biztos eredményre vezetnek. Ez pedig én szerintem, egyedül a másvidékről származó nemesített vetőmagok meghonosítása. ”73 A gabonatermés mennyiségének növekedését tükrözi az 1926-ban összeírt, cséplőgarnitúrával bíró gazdák száma is.79 Ha figyelembe vesszük, hogy a jóval kisebb határú, mintegy 70000 kát. holddal bíró Kiskunfélegyházán, ebben az időben szintén 52 cséplőgép tulajdonos volt, ez a szám nem mondható magasnak.7" Ifj. Dobó Dániel F. Babó László Babó Testvérek Nádor u. 7. III. kér. Mélykúti u. 171
