Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között

nádasoktól határolt alföldi mezővárosból a közösségi elvek által szigorúbban szabályozott, anyagiakban és látványában is gazdagodó település. Az időszak, amelyről szó van, a kapitalizálódás kora, amely az úri-paraszti világból a modern polgári világ felé vezetett.

Rövid vázlatunkban ezt az évszázadot három, egyenként több évtizedet magába foglaló periódusban tekinjük át. A városkép vizuális és építészeti változásait elsősorban az épületek külsejének átalakulásaként mutatjuk be, de madártávlatból figyelemmel kísérjük az utcák, terek, azaz a városszerkezet átalakulását is.1 Fontosnak véljük ugyanakkor arra is felhívni a figyelmet, hogy milyen új építési elvárások, milyen új esztétikai és gazdasági ideálok idézték elő ezeket a változásokat. Korszakunk első harmadában, az 1880-as évek elején készültek a legkorábbi fotográfiák Kiskunhalasról,2 melyeket a későbbiekben egyre több fénykép és képeslap követ. A városkép áttekintése szempontjából szintén jelentős források ezek a korabeli fényképek.1

Városkép a 19. század harmadik negyedében

Ez az időszak mintegy harminc évet fog át, amely az 1848/49-es szabadságharcot követően kezdődik és a Budapest-Zimony vasútvonal halasi szakaszának átadá1. Kisvárosháza, 1855. Hajdú József felvétele. Szűcs - Szakái 2001. 15. kép. TJM F21890

10