Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
30Nagy Czirok László: Földművelés. Kézirat. TJMA. 3591. 40. „A vegyipar kereste a pirosító gyükeret (Alkanna tinctoria), homokos legelőn férfiak, nők egyaránt ásták rövid nyelű ásóval, 10-30 cm-es darabokban naponta 20-50 kilóig is gyűjtötték.” Tálasi István: Kiskunság. Budapest 1977. 160. „A szappangyökér a futóhomoknak egyben vadontermő gyógynövénye (Gypsophila paniculata). A szappangyökeret, ha vízben dörzsöljük, úgy habzik, mint a szappan habja. ...a gyógynövénykereskedők előzetes szerződés nélkül bármely mennyiséget átvesznek jó áron. ... a múlt évben a szárított hámozatlan szappangyökér kilogrammja 40 fillér, a szárított hámozott pedig 70 fillér volt.” Gyümölcskultúra, 1940. október 1. 31Nagy Czirok L. 1959. 17. 32Györffy L. 1978. 95. 33Gyenizse L. 1977 11. 34Sz. Kis Kun Halas Város tagosított területének telek könyve 1863. BKML Kh. V. 273. d. 122. 35U.o. 122. 3^А kertészekről később részletesen szólunk. 37Janó Á. 1982. 63. 38Juhász A. 1984. 138. 39Janó Á. 2001. 83. 40Nagy Czirok L. 1959. 19. 41 Bálint S. 1974. 413. Elsősorban Alsószállás, Balota, Bodoglár, Eresztő, Fehértó, Felsőkistelek, Füzes, Göbölyjárás, Harkakötöny, Pirtó, Rekötye, Tajó és Zsana pusztákra települtek alsótanyai családok. 42Nagy D. 1956. 92. A hegyhúzót „akácgerendákból rótták össze. Kerete téglalap alakú, kettős keresztfával, elöl vontatógamóval. A csúszórészek szántalpszerűen vannak kiképezve.. .A keret második harmadánál, annak peremén, vaspánttal ellátott, vékony fatörzs van vastengelyekkel kétoldalt a keretbe erősítve, s e fatörzsön nyugszik a tulajdonképpeni homoktúró rész. Ez néhány akácfa deszkából áll, egyik végén két fogószarvval, a homokkal érintkező részen széles, erős vaslemezzel." 43Juhász A. 1968. 100. 44Sztrinkó 1. 1994. 69. 45Galgóczy K. 1855. 414. 46Nagy Szeder I. 1935. 8. 47Galgóczy K. 1855. 414. 48Nagy Czirok László szerint: „A harmincas évek elején a város erdejében is fészkelt egy boronás ember, aki veremben lakott, s a lakhangyija mellett 10-15 kész tüsökborona volt látható.” 49Gyenizse L. 1977. 23. 50A nyomtatás részletes leírását Nagy Czirok László gyűjtéséből ismerjük, itt azonban terjedelmi okok miatt a részletes ismertetésétől eltekintünk. A nyomtatásról ld. még Györffy I. 1928. 1-46. 5'Polgármesteri jelentés, 1880. 20. 52Uo. 1880. 23. 53Gyenizse L. 1977. 29. 54Uo. 30. 55Uo. 30. 56A Magyar Korona Országainak Gazdacímtára, Budapest 1897. 257. 57Uo. 259. 58Gyenizse L. 1977. 32. 59Ebben két tényezőnek volt döntő szerepe: 1. A határban több volt a gyenge adottságú homoktalaj, mint Félegyházán. 2. A nagygazdák birtokuk nagyobbik felét továbbra is az állattartást szolgáló kaszálónak, legelőnek hagyták meg, amint azt a száz holdon felüli gazdákról szóló táblázat is mutatja. 60Nagy Szeder I. 1935. 121. A külső puszták lakosságának gyarapodásához hozzájárult a szegedi földről történő beköltözés is. 61A Magyar Korona Országainak Gazdacímtára. Budapest 1897. 250. Thorma János Múzeum Adattára 2177. 63Polgármesteri jelentés, 1891. 12. 64Kun-Halas, 1891. március 22. 65Polgármesteri jelentés, 1905. 17; 1907. 21. 66Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915. január 28. 67Uo. 1915. június 9. 68Uo. 1915. április 7. 69Uo. 1916. december 13. 70Uo. 1918. január 2. 7lUo. 1918. szeptember 18. 79 Polgármesteri jelentés, 1930. 43. 73Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923. szeptember 1. 74Magyarország Kereskedelmi, Ipari és Mező- gazdasági Címtára, Budapest 1926. 681. 75Uo. 675. 76Estók J. 1996. 138. 77Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1932. március 9. 78Polgármesteri jelentés, 1931. 42. 79Baki István (1923) családi gyűjteményéből 80 Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Magyarország állatállománya, gazdasági gépfelszerelése és gyümölcsfaállománya az 1935. évben. MSK Új sorozat 100. kötet. Budapest 1937. 288. 81Halasi Hírek, 1948. február 20. 82Hírek, 1948. június 26. 207
