Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között

Dénes, Turóczy István, Zseni Józsefné Gőzön Piroska. Felsőszállás legnagyobb gazdaságát azonban Hofmeister Illés és József halasi zsidó kereskedők birtokolták. Gabonakereskedéssel foglalkoztak. Nevük nem szerepel az 1853-ban összeírt tanyatulajdonosok között, sem a II. katonai adatfelvétel térképén.

Hofmeister Illés az 1863. évi földkönyvben bukkan föl először, mint 65 hold 580 négyszögöl felsőszállási, felsőnyomási és Zsana pusztai föld tulajdonosa, tehát a család földbirtokának alapját a tagosítás alatt vetette meg. Az 1860-70-es években bizonyosan jelentős tőkét fektettek földvásárlásba, hiszen 1879-ben a két felsőszállási gazdaságon kívül tanyás birtokuk volt Debeák-Szarkás pusztában (Tanya 721) Zsana pusztában (Tanya 160) és Deutsch Sámuellel résztulajdonosai a Harka pusztai volt Podmaniczky-majornak.30 Egyelőre nem tudjuk, hogy Felsőszálláson meglévő tanyás birtokot vásároltak, vagy maguk építették ki a gazdaságot, de 1879-ben a felsőszállási birtoktesten (53. házszám) kiépült major állott, mellette két gyümölcsös, és valamivel kisebb szőlő. A major telkén 3 lakóház, 3 gazdasági épület, - köztük kb. 40 m hosszú istálló -, a szomszédos legelőn 22-23 m hosszú birkahodály volt (3. színes ábra). A közvetlenül szomszédos 54. sz. tanyán lakóház, nagy istálló, s külön helyrajzi számon kis épület állott. A felsőszállási tanyán és a Harka pusztai gazdaságban jelentős számú bérest foglalkoztattak: 1880-ban a Kalapár pusztai Hofmeister tanyán 4, a harkai gazdaságban 12 csecsemő született: a cselédek gyermekei, akiket a kiskunhalas-alsóvárosi római katolikus templomban kereszteltek.11

1895-ben a Hofmeister testvérek halasi és Harka pusztai földbirtoka együttesen 4104 kát. holdra rúgott, amivel a tázlári Schwáb Jakab és a bócsai Fischer Sámuel mellett a környék legtöbb földdel rendelkező birtokosai közé tartoztak. Birtokuknak éppen felén legelő (1554 kh) és erdő (515 kh) terült el, 875 holdat szántottak, 802 holdat kaszálóul, 6 holdat kertnek használtak és 22 holdon telepítettek szőlőt. A halasi és Harka pusztai gazdaságokban 43 cseléd dolgozott 12 A halasi birtokosok közül az ő gazdaságuk volt a legtöbb mezőgazdasági géppel (lokomobil, cséplőgép, vetőgép) és eszközzel (eke, borona stb.) felszerelve. 1891-ben a legtöbb adót fizető halasi képviselők listáján özv. Hofmeister Illésné és Hofmeister József a 20-21. helyet, Tázlár község virilistái között pedig 1887-ben az 5-6., 1894-ben a 3-4. helyet foglalta el.33 A halasi zsidó kereskedő család földvásárlásai és a homokpuszták hasznosításában végzett okszerű gazdálkodása a tőkés kor hazai agártörténetének egyik, modell értékű példája.

Felsőszálláson Propper Bernát kereskedőnek volt szintén két tanyai gazdasága. (Tanya 24. és 46. házszámon.)

Tajó a város határának, területéhez mérten, az 1870-es évek közepére legsűrűbben betelepült és legnépesebb dűlője. Területe alig felényi mint Bodogláré, viszont 77 tanyáján 675 lakos élt, amikor Bodoglár dűlő 96 tanyájának 554 lakosa volt.14 A tajói tanyák nagyobb lélekszámára az nyújt magyarázatot, hogy ott szinte kizárólag római katolikus családok telepedtek meg, s náluk nagyobb volt a természetes szaporodás, mint a református családokban.

85