Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 20. Kálmán József: Deportálás Kiskunhalasról 1944-ben
kizárólagosan az országos lapokra, például nyilas újságokra gondolnunk. Sokszor a kisebb, helyi lapok erőszakosabb antiszemitizmusról tettek tanúbizonyságot, mint országos társaik. Elég csak a Makói Újságot vagy a Vásárhelyi Népújságot megemlítenünk. (Birck Edit: Bács-Kiskun megyei sajtóbibliográfia. I-II. kötet. Katona József Megyei Múzeum, Kecskemét, 1986: 199.) 7MOVE: Magyar Országos Véderő Egyesület. A két világháború közötti Magyarország legismertebb fajvédő szervezete. A kiskunhalasi MOVE elnöke az 1930-as évektől dr. Kathona Mihály polgármester (1939-1944) volt. 8 A sztálingrádi vereség hírére 1943. február 5-én az addig túlzottan is német győzelembe bízó Halasi Újság valóban egy igen pesszimista vezércikket közölt „Beteljesedett...” címmel. Azonban ez nem jelentette azt, hogy teljesen megszűnt volna a zsidó- ellenes hangnem az újságban. (Halasi Újság, 1943. február 5. 1. p.) 9A frontról elsősorban azért érkeztek haza 1943- ban a zsidó munkaszolgálatosok, mert a 2. magyar hadsereg a katasztrofális voronyezsi vereség miatt visszavonult Magyarországra. "*Dr. Fodor László főorvos volt Baján. A 105/3. munkaszázaddal a keleti fronton teljesített szolgálatot, majd 1943-ban részt vett a visszavonulásban. 1944-ben a nyilas uralom idején, a svéd nagykövetség segítségével menekült meg. (Te vagy a tanú. Ukrajnától Auschwitzig. szerk. Pór Dezső és Zsadányi Oszkár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1947. 250.) "Ádám Endre (1901-?) Kiskunhalasi gyógyszerész volt. (Kiskunhalasi Izraelita Hitközség születési és halotti anyakönyvei) ' "Dr. Kálmán első felesége, dr. Kálmán Józsefné született Hollander Zsófia (1914-1969) volt. Lányukat Fodor Tamásné született Kálmán Zsuzsának (1944-) hívják. (Kiskunhalasi Izraelita Hitközség születési és halotti anyakönyvei; Szakái 2001. 76.) '^Magyarország német megszállása 1944. március 19-én történt. I4SS: Az SS a Schutzstaffel német szó rövidítése, jelentése Védőosztag. Kezdetben Adolf Hitler személyes testőrségét jelentette, később azonban tényleges katonai szervezetté fejlődött, mely a frontokon is képviseltette magát, de az SS feladata volt a különböző táborok, pl.: megsemmisítő lágerek felügyelete is. '5Az Árvay-féle bérház a Kossuth u. 2. szám alatt található. Később a Központi Iskola (mai Köztársaság u. 9.) helyiségeit is igénybe vették az SS-ck. "’Az 1944. március 31-én hozott rendelet pontos címe: A magyar királyi minisztérium 1240/19444. M.E. sz. rendelete a zsidók megkülönböztetése tárgyában. A rendelet előírta, hogy április 5-étől, minden 6. életévét betöltött zsidónak 10x10 cm átmérőjű „kanárisárga” színű csillagot kellett a mellén viselnie. A rendelet március 31-én, a Budapesti Közlönyben jelent meg. (Rendeletek Tára. M. Kir. Belügyminisztérium, Budapest, 1944.1. kötet 263-264.) 17Kiskunhalason 1944-ben a 15. „Balogh Ádám” kerékpáros honvéd pótzászlóalj és a 111/3. páncélos zászlóalj állomásozott. IXH. U. értsd: Halasi Újság '^Königsberg József (1910-1943) (Kiskunhalasi Izraelita Hitközség születési és halotti anyakönyvei) 70 Guttmann Imre kiskunhalasi kereskedő volt 7 I Königsberg József 1943 januárjában a doni katasztrófa idején halt meg, és nagy valószínűség szerint Guttmann Imre is ekkor hunyt el. (Ösz- szesítés a kiskunhalasi gettóba zárt, deportált és munkaszolgálatra behívott zsidókról. Összeállította: Grósz Lajos - Dr. Kálmán József, /kézirat/ Kiskunhalas, 1976. In. Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Hitközség iratai, a továbbiakban: Grósz - Dr. Kálmán 1976) 77 262. légó kórház: 1944 tavaszán megalakított intézmény kezdetben valószínűleg a Kálmán- szanatórium helyiségeiben volt elhelyezve. A front közeledtével azonban - 1944 nyár elejétől - már a Szilády Áron Gimnázium épületébe helyezték át. 23Hadházy László (1900-1952): tűzoltóparancsnok. A húszas években a helyi adóhivatalnál kezdett el dolgozni. 1925-től önkéntes tűzoltó, majd 1939-ben első hivatásos tűzoltóparancsnoka lett a városnak. 1944 májusában részt vett a kiskun- halasi gettó létrehozásában. Az Igazoló Bizottság nem találta bűnösnek. (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kecskemét, Igazoló Bizottság iratai, XVII.409. 67. d. 140, 141, 157. sz. iratok; Lehóczki György: Kiskunhalasi tűzoltóság 1904-2004. 30.) ■^Magyarországon a munkaszolgálat intézményének életre hívását 1939-ben, az ún. honvé888
