Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 18. Gszelmann Ádám: Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945

A parasztság jelentős részvételi számaránya miatt Nagyatádi Szabó István kis­gazdapártja szerezte meg a győzelmet. A jobboldali pártok újjászerveződése 1919 augusztusában megkezdődött. A Keresztényszocialista Párt, a Keresztény Gazdasági Párt és a Keresztényszociális Párt egyesülésével jött létre a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja. Sokoropátkoi Szabó István és Nagyatádi Szabó István külön-külön alakított kisgazdapártot Országos Kisgazda és Földműves Párt, illetve Egyesült kisgazda és Földműves Párt néven. A két párt 1919. november 29-én egyesült Országos Kisgazda és Földműves Párt néven, Nagyatádi Szabó István elnökletével. Lényegében a politikai élet meg­határozójává a két párt lett." A választást követően sajátos helyzet alakult ki. Mivel az országnak nem volt államfője, nem tudták a győztes párt vezetőjét kinevezni miniszterelnöknek. Az ideiglenesen a tisztséget betöltő Friedrich Istvánt Huszár Károly váltotta fel. A helyzet normalizálása elengedhetetlenné tette az államfő megválasztá­sát, annak meg kellett előznie a kormányfő kinevezését. Ez 1920. március 1-jén oldódott meg Horthy Miklós kormányzóvá választásával, aki ezután kinevezte miniszterelnöknek Simonyi-Semadam Sándort, majd a trianoni békeszerződés aláírása után Teleki Pált. Kiskunhalason a választási küzdelem már 1920. január első napjaiban meg­indult. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának országos vezetősége minden áron meg szerette volna szerezni a halasi mandátumot. Országos vezetőségének egyik tagját Zoltán Bélát állította a kisgazdapárti és helyi jelölt dr. Kolozsváry Kiss Istvánnal szembe.5'4 A korteskedés, a választási fogások minden eszközét latba vetették a Kisgazdapárt, illetve a helyi jelölt befeketítése céljából. Friedrich István is korteskedett Zoltán Béla mellett. A Halasi Újság is a KNEP mellé állt, s személyeskedésig fajuló, becsmérlő cikkeket közölt Kolozsváry és pártja ellen.59 Az 1919. december 14-én alakult helyi Kisgazdapárt jelöltje mellett korteskedett Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter is.60 A választáson szoros eredmény mellett a Kisgazdapárt győzött. 1920-ban a városban 7742 választójogosult lakost írtak össze. Élt szavazati jogával 6800 fő (87,8%). A vereségbe a KNEP nem nyugodott bele. Több mint 100 aláírással petíciót nyújtottak be. Panaszuk­ban elmondták, hogy a külterületi lakosok jelentős részét nem írták össze, így azok kimaradtak a választás lehetőségéből. A nemzetgyűlés bíráló bizottsága a petíciót elutasította.61 így tehát Kiskunhalasnak kormánypárti képviselője lett 1920-ban. Báró Prónay György (1922, 1926) (Kép: Kiskunhalas almanach 2002. 109.) Teleki Pál miniszterelnök IV. Károly király első visszatérési kísérletét követően lemondott. Utóda 1921 áprilisában Bethlen István lett, aki folytatta az elődje által megkezdett konszolidációs munkát. Ennek részeként történt meg a Habsburg-ház 791

Next

/
Thumbnails
Contents