Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 17 Szűcs Károly: Kiskunhalasi képzőművészet a kezdetektől 1945-ig
44Antos Mihály: Biczó Géza nekrológja. A VII. kerületi Gimnázium kiadványa, 1907. 5. 43Bicz0 Géza késői leszármazottja, a Gödöllőn élő művésztanár Fábián Dénes információja. 46Halasi Újság, 1883. 22. szám. 47Stepanek Ernő nekrológja. Kiskunhalasi Református Szilády Áron Reálgimnázium Értesítője az 1934-35. tanévről, 1936. 24-25. 48 Sz. Csorba Tibor nevének Sz. rövidítése a Sze- pességi előnevet rejti. 49Sz. Csorba Tibor: Polgáristák. Az Országos Gárdonyi Társaság Kiadása. Budapest, 1936. 60. és 129. 50Kiskunhalas almanach. 2002. 243. 5lThorma János Múzeum 55.189.1. 5“Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1903. febr. 18. 53Thorma János Múzeum 55.189.1. és 55.189.2. 54A kép a Halas Galéria leltári állományában van, letétben a Thorma János Múzeumban. 55Berki Viola képíró művészete. Önéletrajz, dokumentumok. Ajtósi Dürer Könyvkiadó, Budapest, 1997. 9. 56A Szenvedők a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona 57Murádin Jenő, 1998. SR A Talpra magyar! leltári száma a Thorma János Múzeumban: 55.189.3. 595/1975. Tanács Határozat. Polgármesteri Hivatal, Kiskunhalas. 60Kiskunhalas almanach. 2002. 244-245. 61TJM 2772, 2798 ^“Kiskunhalas almanach. 2002. 185-186. 63Murádin Jenő, 1999. 64Amrita Sher-Gil. Ernst Múzeum Budapest, National Gallery of Modern Art, New-Delhi. 2001. 144. 65Berki Viola képíró művészete. Önéletrajz, dokumentumok. Ajtósi Dürer Könyvkiadó, Budapest, 1997. 14. 66Biczó Ilona néhány képe unokájánál, a Gödöllőn élő Fábián Dénes festőművész-restaurátornál található. ^Erdőssy Béla halasi szélmalmot ábrázoló rézkarca Fábián Dénes festőművész-restaurátor tulajdonában van. 6 u lalasi Hírek, 1936. IV. évf. 39. sz. szept. 31. 69Magyar Festők és Grafikusok adattára. Szeged, 1988. 636. ^Kis-Kun-Halas, 1886. febr. 8. 8. 71A kép dr. Ádám Gyula birtokában volt 2002-ben. 7“Kiskunhalas almanach. 2002. 156-157. 73Kiskunhalas almanach. 2002. 210. TJM 2000.32.1. 74Az Erzsébet királyné szobor eredetileg az 1897-ben felépült Anyakönyvi, vagy más néven Közgyűlési épület nagytermében került elhelyezésre 1902-ben. Szűcs Károly, 1997. 142. 75Szűcs Károly, 1997. 139-144. és Kiskunhalas almanach. 2002. 206. TJM 55.189.10. 76A szobor avatóünnepségét is eredetileg a csata bicentenáriumára tervezték, ám ez különböző okból egy évet késett. A 234 elesett kuruc katona hamvai az ún. Kuruchalomból 1908-ban napvilágot látva csak az 1920-as években kerültek mai helyükre, a szobor előtti területre. Ezzel a Búsuló kuruc szobra nemcsak emlékszobor, de sírszobor szerepet is kapott. A csata 300. évfordulójára, 2003 őszén parkosították a szobor környezetét, díszvilágítást kapott az alkotás, valamint egy emléktáblát helyeztek a sír elé. 77Szücs Károly, 1993. és Kiskunhalas almanach. 2002. 206. 78Kiskunhalas almanach. 2002. 235. ^Vasárnapi Újság, 1881. március 13. 1. 80Szilády Áron Gimnázium Értesítője az 1927/28. tanévről. 5-8. 8 Szakái Aurél, 1994. 89. kép 8“Lehóczki György, 2002. 367. 83Dékáni módszertana alapján készített diákrajzokat 1899-ben közölte a Magyar Iparművészet című folyóirat. Kiskunhalas almanach. 2002. 168. 84Egyes források szerint Dékáni az antik forrásokból ismert ún. hun csipkét kívánta rekonstruálni. In: Zseny József: A „Halasi Csipke” története (kézirat) 1932 körül. TJM 10349 851902 februárjában a ’szabad líceum’ keretében a nagyközönségnek előadást tartott a magyaros stílusról - amit szerinte csak érezni lehet - , és mint említi, ennek a stílusnak a megteremtése még várat magára. Ebből a szempontból Dékáni bírálta az eklektikus stílusú középületeket, azok díszítését és berendezését. In: Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1902. febr. 12. II. évf. 7. szám 86Forrásaink szerint Dékáni saját csipketerveit említve soha nem tett utalást a kun csipkére. A csipkével kapcsolatban valószínűleg ennek szinonimájaként használta a „magyaros stílus” kifejezést. 773
