Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 15. Bakó Terézia - Bakó Katalin: Az esztendő szokásai Kiskunhalason 1850-1950

Közben a böllér belép, és az alábbiakat mondta:

Vacsoránk végive, így kezdőm szavamat,

Éltesse az Isten a házigazdánkat.

Lögyön hajlékiknak szeretet szállása Röpködjön fölöttik Istennek áldása Díszes szép tagjai ezön vendégségnek Örvendözzenek, még sok számos évnek S majd hogy éltünknek végire elérnek Az ég polgárjai minnyájan lögyenek.

Muzsikásaink is sokáig éjjenek,

Az éhenhalástu sohasé féljenek Hangszereik szögön ritkán pihenjenek Valahányszó csak köll mindenkó zengjenek,

Kik hasú bankókkal a zsebük tejjön mög De a szakácsnénk is kívánt jókat vögyön Tél, tavasz, nyár és ősz kedve szörint legyön Ha pedig összedűl lelkinek sátora Fedezze tetemit sok áldás bíbora Végre e szavakka végezöm a szólást Egészségikre az e kötött vacsorát.

Édesanyám ismét kínálgatja a vendégeket, elhordják az asztalról a tálakat, tányérokat, evőeszközöket, majd a fehér abroszok helyett tarka abroszokkal terítik le az asztalokat. A böllér még friss borokat hoz és rigmusol is.

Szív vidámítására isten a bort adta Ezt még Szent Dávid is jó ízűén megitta Gazdánk a hordáját régen kifúratta A szőlőtermésit mind bele csurgatta Tessék hát használni, mindnyájan igyanak E disznótorunkban vígan mulassanak Köszöntsék a kancsót, ne szomorkodjanak De a böllérnek is borocskát adjanak.

Isznak is, de elkezdenek dúdolgatni, énekelni szebbnél szebb dalokat.

Hajma felesége kezdi az alábbi énekkel:

Már ezután úgy élem világom Kalapom a jobb szömömre vágom Kalapom a jobb szömömre vágom Csak a szabadságos kis könyvemet várom

668