Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 13. Székelyné Körösi Ilona - Gyarmati Andrea: A halasi viselet
A jegykendőként vásárolt vállkendőt ünneplőruhához, templomba viselték. Kereszteléskor templomba menet ezzel takarták le a gyermeket. Sokan meghagyták a családjuknak emlékbe, mások pedig azt kérték, hogy a jegykendővel együtt temessék el, vagy hogy ez legyen fölterítve szemfödélnek. A szegényebb módúak, akik a drága selyem vállkendőket nem tudták megvenni, hasonló formájú, de olcsóbb anyagból készült rojtos kendőket vásároltak jegykendő gyanánt. Kabátfélék Az ujjasok mintájára, hasonló szabásvonalakkal, de vastagabb és meleg anyagokból a nők számára is készültek téli kabátfélék. Bársonyból, posztóból, ünnepre fekete selyembrokátból szabták és meleg anyaggal bélelték. A gallérra, kézelőre és a kabát aljára körben sok esetben szőrmedíszítés is került. A kézelőnél és a szűkítő, karcsúsító varrásoknál zsinórdíszítést is alkalmaztak.27 A nők korábbi téli viseletéhez sorolható a „duczi”, amelyet a 19. század közepén viseltek. „Ez posztóból volt. Némelyik báránybéléses. Ki volt az alja körül, az ujjai is s a nyaka is prémezve, feketeszín prémmel, fekete báránybul. Ennek híjján más, hosszú szőrű prémmel helyettesítve. Ez is bokrosaljú volt. Kerek, kötött, vagy csontgombra. Sárvári Istvánné Paprika Sára viselte utoljára s talán öreg Baracskai Mihályné Pusztai Zsuzsánna a 60-as évek végén.” - említették az 1930-as évek adatközlői,28 akik egy ennél régebbi darabra is felhívták a gyűjtő figyelmét. „A csuhéj öregebb a ducinál. 48 előtt már elterjedt volt. Ezt még a háború után is lehetett látni 1-2 öregasszonyon. Az inahajlásig ért. Fekete gyöngyökkel volt némelyik kicifrázva. Belseje vattával, vagy szőrmével. Ez is prémes volt. Csak nyakba gombolódott.” A kabátfélék között említették az 1930-as évek adatközlői a női bandzsúrt, amely posztóból készült, báránybéléssel, elöl a szélein és az ujjak végén prémezéssel. A szücsmunkák közül a dakut vagy dakuködment viselték nők, majd a 20. század folyamán a modern szabású bundákat és a bekecseket, amelyeket napjainkig is készítenek és viselnek. Az 1930-as évektől a polgári viselet részeként elterjedtek a különféle télikabátok is. 583 15. Fiatal pár kisgyerekkel, 1910 körül. Gárdi Imre felvétele. TJM 14215
