Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 11. Alabán Péter: Kiskunhalas társadalma a dualizmus idején és a Horthy-korszakban

Jegyzetek

1 Kövér György, 1998. 53.

2Gyimesi Sándor, 1975. 145-167.

2 A módszert nem történészek dolgozták ki, segítségével azonban G. K. Zipf meglehetősen pontos képet tudott nyújtani az amerikai városok szerkezetének vizsgálatához 1920 körül. A koordi- nátarendszerü ábrázolás részletes magyarországi eredményeit lásd Czoch Gábor - Szabó Gábor - Zsinka László, 1997. 25-50.

4A korábbi tanulmányok közül Dávid Zoltán szintén ezt a statisztikai forrást használta a magyar- országi városlakók arányának megállapításhoz (Dávid Zoltán, 1963-1964. 110-127.)

5Bácskai Vera - Nagy Lajos, 1984.

61900-as adatok feldolgozásával: Beluszky Pál, 1990. 13-56.; 1910-es adatokkal: Beluszky Pál - Győri Róbert, 2003. 199-238.

7Beluszky Pál Győri Róbert, i. m. 223. 8Lakosságszáma 1900-ban 19866 fő, ebből a kereskedelemből élők száma 199 fő (1,0%), a köz- szolgálatból élő keresők száma 228 fő (1,15%). Vö. Beluszky Pál, 1990. 35.

9Beluszky Pál - Győri Róbert, i. m. 228-229. l()Kósa László, 1998. 51.

''Gero András, 1996. 129. Szabadka emellett az ország harmadik legnépesebb városa volt a 19-20. század fordulóján 84 ezres lélekszá- mával, melynek több mint a fele pusztán vagy tanyán élt.

l2Paládi - Kovács Attila, 2001. 247. 12Andrásfalvy Bertalan, 1973. 105-110. Idézi: Kosa László, i. m. 56.

14Novák László, 1997. 295. l5Gergely András, 1971.413. l6Gergely András, i. m. 408. l7Erdei Ferenc, 1957. 162-163. l8Erdei Ferenc, 1974. 85. l9Erdei Ferenc, 1974. 108.

20Vö. Rézler Gyula, 1943. 56-65.

21Novák László, i. m. 285.

22Erdei Ferenc, 1976. 218-220.

9 л

Erdei hatását jól érzékelteti az egyik fiatal kutató beszámolója, melyben „urak és parasztok rendjé”-ről ír, míg a polgárosult mezővárosi társadalmon belül - hozzá hasonlóan - szintén a polgárok, kispolgárok és munkások rétegeit különíti el. (Zsilli János, 1939. 3.)

24Az anyag egy részét Tálasi István dolgozta fel a „Magyar néprajz” sorozatban megjelent „Kiskunság” című kötetéhez (Tálasi István, 1977). "‘Majláth Jolán, 1943; ill. Márkus István, 1943.

26Novák László, é. n., 205-208.

11

Az átányi kutatások a lokális társadalom elemzésénél már a vagyoni rétegződésből indultak ki, s ennek alapján vizsgálták a megosztott parasztságot. Részben így sikerült kellőképpen rávilágítani a patrónus - kliens kapcsolatok nagy jelentőségére is a „tanyakertek” szervezetében. (Vő. Fél Edit, 2001. 237-255.)

28Tóth Zoltán, 1989. 130-159. Lásd még: Uö„ 2000. 874-887.

29Kocsis Gyula, 1993. 33-46.

30Granasztói Péter, 1998. 25-59.; ill. vö. uő„ 2001.471-494.

3lMelegh Attila, 2000.; ill. uö„ 2001. 331-354. 32Ö. Kovács József, 1996.

33A. Gergely András, 1996.

34A. Gergely András, 1988, 1989, 1993.

35Ezen historiográfiai részhez felhasznált forrás: Szakái Aurél - Gyarmati Andrea, 2002. 208-209; ill. Horváth Etelka, 2002. 321-323. A hivatkozás szintjén feltüntetett művek bibliográfiai adatait lásd az utóbbi jegyzetpont alatt.

36Katus László, 1980. 273.

32Katus László, i. m. 286.

то

Ez az adat nem egyezik meg a más kötetekben feltüntetettekkel. Vö. Gszelmann Adám - Dókáné Vető Ágnes, 1990. 42. Az 5. táblázatban az 1890. évi felekezeti megoszlás összesítésével közölt adat (17138 fő) feltehetőleg hibás. Itt a helyes, az ezévre vonatkozó polgármesteri jelentésben (Polgármesteri jelentés, 1892. 6.) is szereplő adatot közöljük.

39Polgármesteri jelentés, 1874, 1875, 1876, 1877, 1878, 1880.

40Melegh Attila, 2000. 68.

41 Polgármesteri jelentés, 1874. 21. 42Polgármesteri jelentés, 1883, 1889, 1890, 1892, 1893, 1905.

43Melegh Attila, i. m. 73.

44Polgármesteri jelentés, 1876. 5. 45Népmozgalom, 1913. 198-199.

46Forrás: Polgármesteri jelentés, 1874, 1883, 1889, 1892; ill. Népmozgalom, 1969. 60-61.

525