Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 10. Horváth Etelka - Modok Balázs: A kiskunhalasi nyomdászat, sajtó és könyvkiadás történetéről
A lapszámnövekedést lehetővé tette az is, hogy a város villamosításának eredményeként a nyomda modernizálása megtörtént. A Halasi Villamossági Rt. nyilvántartásai szerint 1906-ban a Präger nyomda egy darab két lóerős motorral meghajtott nyomdagéppel dolgozott.21 A Helyi Értesítő volt a legelső lap, amely vállalta a politikai lap címet. Kezdeti számaiban, mint idáig minden újság, ez is mentes volt a napi politikától. 1905. július 26-án a fejlécen új alcím jelent meg: Közigazgatási, társadalmi és politikai heti néplap. Hogy melyik politikai irányzatnak kötelezte el magát, azt legjobban az a két üdvözlet érzékelteti, amely még ebben a számban jelent meg. Az elsőt Kossuth Ferenc, a másikat Babó Mihály, a város függetlenségi és 48-as pártbeli országgyűlési képviselője írta. Ettől kezdve új rovat, a politikai szemle jelentkezett, amely aktuális témákkal rövid cikkek formájában foglalkozott. Ezek témáját a századelő parlamenti küzdelmei határozták meg, követelte például az önálló magyar hadsereg felállítását, az általános és titkos választójogot. Práger az első helyi lapkiadó, aki ügyesen kapcsolta össze a politikát az üzlettel. Kielégítette az olvasók szenzációigényét úgy, hogy közben ellenzékiségét nem veszítette el. Ezt nem is annyira a tudósításokból - bár találni „üres ablakot” is a lapban, olyan cikkek helyét, amelyek megjelenését nem engedélyezték - mint inkább a lap tördeléséből lehet észrevenni. Ez különösen majd a világháború idején válik szembetűnővé. 412 8. Präger Ferenc nyomdája, 1890. 9. Präger Ferenc nyomdája, 1901.
