Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 8. Kosárkó László: Kisvárosi térhasználat, kisvárosi életformák. Társadalmi térhasználat Kiskunhalason az 1880-as és az 1930-as évek között
elemi vörös téglaépülete és lejjebb a zsidó templom. Ez már az Alsóváros, a katolikus város.”'39 Kiindulópontja a hősi emlékmű, és a mögötte lévő park, ahol a „kis poros park ösztövér bokrai között a padokon tarkaszoknyás cigánylányok vihorásztak, tökmagot rágtak. ” A park mögötti református templomhoz személyes emlékek is fűzték: „A templom oldalában hatalmas bazaltkő oszlop feküdt, padnak használták bujkáló szerelmesek sötétedés után. Itt se fény, se árnyék, itt csak a fekete semmi lakott. Kedvenc helyünk volt, amikor Jóskával szerelembe estem. A toronyóra minden negyedórát ütötte, csak a kocsiúton kellett átfutnom, és időre otthon lehettem.”m A városi tér mellett a város központjában lévő kereskedők, iparosok jellemzése határozza meg a visszaemlékezés egy részét. így megismerkedhetünk a Pollákék vasboltjával és a Bodicsi-féle temetkezési vállalattal, továbbá a vele együttműködő virágüzlettel.141 Ezután a suszter, a Weisz Feri boltja és a női kalapszalon ismertetetése következik, majd pedig a divatüzlettel ismerkedhetünk meg: „Most jön a Kun Benőék háza kocsibehajtó nagy kapuval és szolidabb gyalog-bejáróval, aztán üzlet bejárata és két kirakata. Cipő és Divatáru, alapítva 1881-ben, egyike a város legnagyobb és legrégibb boltjának. Kohn Antal nagyapa alapította, akit én már nem • ^,149 ismertem. A fenti leírásból is látható, hogy a a városi térrel kapcsolatos női elbeszélés(ek)ben egyrészről kiemelt szerepet kap az otthon, a család lakókörnyezetének a leírása, továbbá a piac, és a helyi kereskedők (kalapszalon, virágüzlet stb.) ismertetése. Bár ez utóbbi tény oka lehet az is, hogy egy kiskereskedő család tagja a visszaemlékező. Feltűnően hiányzik viszont a város politikai, közigazgatási centrumainak (városháza, adóhivatal stb.) leírása. Továbbá nagyon jellemző a térrel kapcsolatos elbeszélésekre egyfajta érzelmes, személyes hangnem. Összefoglalás A tanulmány elején feltett eredeti kérdésre válaszolva megállapítható, hogy a térhasználati praxisok nem csak a nagyvárosi társadalmat konstituálják, hanem a kisvárosokét is, továbbá Kiskunhalas esetében is a térhasználat fontos szerepet tölt be az egyének identitásának, önazonosságának a megalkotásában. A korszakban kétféle domináns térhasználai praxist lehet megállapítani. Ez a kettő a vásár és a korzó. Míg például Miskolc esetében a két térhasználati stratégia egymást váltja,143 addig Flalason a városi tér egymást kiegészítve jelenik meg. Kiskunhalason a vásár és a piac a város központi területén a városi társadalom két csoportját, a tanyán lakókat és a belterületen élőket integrálni képes szociábilis térhasználati forma. Ezt az eredeti szokásjogi keretekből kinőve, éppen a polgári korszakban kezdik rendeleti úton szabályozni. Különösen fontossá válik a piacnak és a vásárnak a közegészségügyi felügyelete. Viszonylag új jelenség a Kiskunha341
