Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 8. Kosárkó László: Kisvárosi térhasználat, kisvárosi életformák. Társadalmi térhasználat Kiskunhalason az 1880-as és az 1930-as évek között
narratívában hangsúlyos, vagy inkább kizárólagos a családtörténeti elbeszélés, és nincs bennük szó a férfi narratívákra annyira jellemző karriertörténetekről.127 Ez alól azonban részben kivételt képez Berki Andorné visszaemlékezése, amelyben Berki Viola művészi pályájára időnként utalás történik. Ezen hasonlóságokon túl azonban nagyon érdekes a szociokulturális háttér. A memoár olvasásakor egyrészről egy földbirtokos, másrészről egy városi kereskedő család életével szembesülünk. Kultúrafogyasztási szempontból egyszerre lehet hasonlóságokat és eltéréseket megfigyelni. Surányi Lászlóné többször is említi a könyveket, illetve a könyvolvasást, mint fontos, a család több tagjára és a lány baráti körére jellemző művelődési és kikapcsolódási szokást. így megjelenik Gyula bácsi, Boris nagymama testvére, aki , Jogot végzett és banktiszviselő volt aktív korában ” - és akinek a polcán: „ott volt Karinthy minden kötete, sok Jókai, Kosztolányi, Babits versei, de mégAnatole France is, és az Érdekes Újság háborús évfolyamai. ”I2S A könyvszekrény egyébként is a szerző családjában és így emlékezetében is kitüntetett helyet foglalt el: „ Csak később, amikor már mertem kutatni a könyvszekrényünk hátsó, «tilos» sorában, akkor találtam rá a Vörös Újság teljes «évfolyamára» és egy sor politikai füzetre Madzsar Józseftől Bebelig. Ott voltak, ahol az Orvos a családban és Goethe Naplója. Nem volt veszélytelen vállalkozás. ”™ A könyvszekrényben található könyvek a család érdeklődési körét, szellemi tájékozódását és politikai beállítódását jelzik. Ez a szellemi igényesség leginkább az irodalmi érdeklődésben nyilvánult meg. Úgy tűnik, hogy az irodalmi műveltség a család és a baráti kör egyik legfontosabb jellemzője lehetett. Ezt támasztja alá a házuk gangján lévő „irodalmi felolvasásokról” szóló passzus is: „Ha tűzött a nap, odaköltöztem könyvemmel. Nyáron anyám is itt kézimunkázott. Várnai Laci barátom itt szavalta Tóth Árpád verseit, itt mondta késő éjszakáig Hamlet monológját, az Éjjeli menedékhely Színész szerepét és Biberachot. Ettől eltérő, jóval szociábilisabb művelődési és szórakozási szokásokat lehet megállapítani Berki Andorné visszaemlékezéséből: „Napjaim szórakozással teltek, barátnőimmel rengeteget jártam moziba, színházba, ahol bérleteim voltak. Bandi az Illustrize Zeitunge-ot járatta. Ez a lap minden hónapban hozott egy ruhamodellt. Ezt én majdnem mindet megcsináltattam. ”Lil A földbirtokos életformához a sportolás és általában a testkultúra kiemelt szerepe is hozzátartozott. így például a lovaglás, a tenisz vagy a vadászat: „Ez időben sokat utazgattunk. Szerettünk Jolánéknál Sóséren elidőzni, ahol válogathatott az ember, hogy lovagolni, futballozni, vagy teniszezni akar ... Nagy vadászatokat is tartottak, amikben én is részt vettem.”'22 Számunkra a legfontosabb kérdés az, hogy milyen a szerzőinknek a városi térhez való viszonya. A lakóhely szempontjából Berki Andorné mutatja fel a nagyobb változatosságot. О ugyanis több városi és két tanyai lakhelyet is megemlít a memoárjában. Gyermekkora a városban telt a Bercsényi utcai házhoz köthetően, illetve később a Kárpát utcai házhoz fűzték személyes emlékek.113 A Budapesten megkötött házasság után Kiskunhalasra visszatérő fiatal pár Berki Andor és a 339
