Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra

Az igazi hírnevet Halas számára a 20. század első felében a Kieffer körte hozta meg.276 Eredetéről, származásáról azt tudjuk, hogy egy Philadelphia melletti faiskolá­ban véletlen folytán magról kelt az a csemete, aminek első termését 1863-ban mutatta be a faiskola tulajdonosa, Kieffer Péter. A gyümölcsészeti vizsgálatok szerint e körte­fajta a kínai vagy homoki körte és a nyári Vilmos körte keresztezéséből jött létre.277 Hogy a későbbiekben legendás hírűvé vált körtefajta miképpen jutott Halasra, erről forrásaink többféleképpen tudósítanak. Nagy Szeder István szerint a gyümölcs­fa oltványából Szathmáry Sándor 1903-ban a düsseldorfi kiállításon vásárolt három darabot. E fák szaporításával alapozta meg gyümölcsösét, és már az 1906-os halasi gyümölcskiállításon megjelent a Kieffer-körtével, amit ekkor a bizottság - a termény nem túl tetszetős külleme miatt-nem sokra értékelt.2 8 Szathmáry özvegyének vissza­emlékezésére alapozva Lakatos Vince is a halasi gimnáziumigazgatónak tulajdonítja az új körtefajta szaporítását és elterjesztését, annyi különbséggel, hogy szerinte már 1890 körül hozzájutott Szathmáry és felesége - egy hajóskapitány ismerősük segít­ségével - három csemetéhez.279A „Kieffer-legendára” vonatkozóan Lakatos Vince másik adatközlője Darányi Benő, aki az 1890-es években napszámosként dolgozott a Szathmáry-birtokon. Az ő elbeszélése szerint a tanár úr két csemetét hozatott. Az egyiket maga, a másikat Darányi Benő ültette el. A Kieffer a hat esztendőn át kapásként kenyerét kereső Darányit is boldoguláshoz juttatta: megtakarított pénzén négy és fél hold homokot vásárolt a Jajgató ban, s ugyanazt csinálta kicsiben, mint egykori gazdája nagyban. Három évtized múlva már 30 hold mintaszerűen gondo­zott gyümölcsös tulajdonosának mondhatta magát.280 Medveczky Károly, Szathmáry Sándor egykori tanítványa visszaemlékezése szerint Vass Elek hozatta meg kipróbá­lásra a világ gyümölcsfa újdonságai között a Kieffert-csemetét. A városi mintakertet ellenőrző bizottság azonban „kihányni rendelte a három elejtett kiefer csemetét”. Szathmáry, az elnök, elkérte a fákat és saját birtokán elültette.281 Megint másképpen emlékszik Fazekas Bálint, a már többször emlegetett jeles helybéli kertész. Szerinte a Kieffer az Egyesült Államokból Anglián keresztül az 1890-es évek végén jutott el egy bizonyos Hajós József nevű pomológushoz, akinél akkortájt szolgált Győré János hala­si kertész. О hozott magával egy vesszőt egykori tanítómesterének, Vass Eleknek.282 A Kieffer körtéről szóló tudósításoknak szinte egyike sem hagyja szó nélkül, hogy a hivatalos gyümölcsészet nem ismerte el, nem vette nyilvántartásba e körtefajtát. „Ez a körtefajta pedig olyan béka, amit az országos pomológiai bizottság méltósága­inak még le kell nyelni. Mert mikor az egész ország termeszti és dicséri, az angolok is szeretik, mikor a Kifferkörte meghonosítójának, Szathmáry Sándornak özvegye 300 holdas birtokot szerzett a Kieffer jövedelméből, akkor nem lehet egyedül az országos pomológiai bizottság az, amelynek nem kell a Kieffer.”1*7, A hivatalos elismerés hiánya mindenesetre nem akadályozta meg a Kieffer terje­dését, s egyre nagyobb arányú termesztését. A leírások egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy e körtefajta tömegtermesztésre leginkább alkalmas, minden más körténél bővebben terem. A kétéves csemete az ültetést követő évben már megmutatja ter­253

Next

/
Thumbnails
Contents