Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra
Az igazi hírnevet Halas számára a 20. század első felében a Kieffer körte hozta meg.276 Eredetéről, származásáról azt tudjuk, hogy egy Philadelphia melletti faiskolában véletlen folytán magról kelt az a csemete, aminek első termését 1863-ban mutatta be a faiskola tulajdonosa, Kieffer Péter. A gyümölcsészeti vizsgálatok szerint e körtefajta a kínai vagy homoki körte és a nyári Vilmos körte keresztezéséből jött létre.277 Hogy a későbbiekben legendás hírűvé vált körtefajta miképpen jutott Halasra, erről forrásaink többféleképpen tudósítanak. Nagy Szeder István szerint a gyümölcsfa oltványából Szathmáry Sándor 1903-ban a düsseldorfi kiállításon vásárolt három darabot. E fák szaporításával alapozta meg gyümölcsösét, és már az 1906-os halasi gyümölcskiállításon megjelent a Kieffer-körtével, amit ekkor a bizottság - a termény nem túl tetszetős külleme miatt-nem sokra értékelt.2 8 Szathmáry özvegyének visszaemlékezésére alapozva Lakatos Vince is a halasi gimnáziumigazgatónak tulajdonítja az új körtefajta szaporítását és elterjesztését, annyi különbséggel, hogy szerinte már 1890 körül hozzájutott Szathmáry és felesége - egy hajóskapitány ismerősük segítségével - három csemetéhez.279A „Kieffer-legendára” vonatkozóan Lakatos Vince másik adatközlője Darányi Benő, aki az 1890-es években napszámosként dolgozott a Szathmáry-birtokon. Az ő elbeszélése szerint a tanár úr két csemetét hozatott. Az egyiket maga, a másikat Darányi Benő ültette el. A Kieffer a hat esztendőn át kapásként kenyerét kereső Darányit is boldoguláshoz juttatta: megtakarított pénzén négy és fél hold homokot vásárolt a Jajgató ban, s ugyanazt csinálta kicsiben, mint egykori gazdája nagyban. Három évtized múlva már 30 hold mintaszerűen gondozott gyümölcsös tulajdonosának mondhatta magát.280 Medveczky Károly, Szathmáry Sándor egykori tanítványa visszaemlékezése szerint Vass Elek hozatta meg kipróbálásra a világ gyümölcsfa újdonságai között a Kieffert-csemetét. A városi mintakertet ellenőrző bizottság azonban „kihányni rendelte a három elejtett kiefer csemetét”. Szathmáry, az elnök, elkérte a fákat és saját birtokán elültette.281 Megint másképpen emlékszik Fazekas Bálint, a már többször emlegetett jeles helybéli kertész. Szerinte a Kieffer az Egyesült Államokból Anglián keresztül az 1890-es évek végén jutott el egy bizonyos Hajós József nevű pomológushoz, akinél akkortájt szolgált Győré János halasi kertész. О hozott magával egy vesszőt egykori tanítómesterének, Vass Eleknek.282 A Kieffer körtéről szóló tudósításoknak szinte egyike sem hagyja szó nélkül, hogy a hivatalos gyümölcsészet nem ismerte el, nem vette nyilvántartásba e körtefajtát. „Ez a körtefajta pedig olyan béka, amit az országos pomológiai bizottság méltóságainak még le kell nyelni. Mert mikor az egész ország termeszti és dicséri, az angolok is szeretik, mikor a Kifferkörte meghonosítójának, Szathmáry Sándornak özvegye 300 holdas birtokot szerzett a Kieffer jövedelméből, akkor nem lehet egyedül az országos pomológiai bizottság az, amelynek nem kell a Kieffer.”1*7, A hivatalos elismerés hiánya mindenesetre nem akadályozta meg a Kieffer terjedését, s egyre nagyobb arányú termesztését. A leírások egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy e körtefajta tömegtermesztésre leginkább alkalmas, minden más körténél bővebben terem. A kétéves csemete az ültetést követő évben már megmutatja ter253
