Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra
A borfogyasztás témakörével kapcsolatban végezetül álljon itt egy idézet vizsgált korszakunk alkonyáról: „Köztudomású, hogy az orosz hadsereg igen sok bort fogyasztott el jutányos árban, amelyért a szőlősgazdák csak méltánylást és belátást kérnek a városi tanácstól. ”183 A szőlőterületek igazgatása, szervezete A szőlővel beültetett földeknek a feudalizmus évszázadai óta sajátos jogállása, s ehhez kapcsolódóan külön igazgatási rendje volt. Mindez a szőlőművelés nagy munkabefektetést igénylő intenzív jellegéből fakadt. Az autonóm dunántúli szőlőhegyi szervezetek valamint a földesúri rendtartások alapján működő észak-magyarországi szőlőhegyek igazgatási viszonyaitól az alföldi mezővárosok határában fekvő szőlők szervezeti-igazgatási viszonyai lényegesen különböztek. Itt a városi tanács hatáskörébe tartozott a szőlőföldekkel kapcsolatos minden jogi és igazgatási kérdés. A tanács alkotta meg a szőlőhegyekre vonatkozó szabályokat, rendtartásokat. Az 1840. évi mezőrendőrségi törvény hatályba lépése több mezőváros magisztrátusára is serkentőleg hatott, hogy hegyrendőri szabályzatot fogalmazzanak.184 A halasi Öregszőlőkkel kapcsolatban 1766-ból tudunk arról, hogy a város a választott szőlőhegy-bíró és a csőszök feladatát, valamint a szőlőkben való rend megtartásának fontosabb pontjait szabályozza.18" A fentebb már említett mezőrendőrségi törvényt megelőzően, 1803 tavaszán Halas mezőváros tanácsa részletes regulációt alkotott a szőlőbeli rendtartásról.186 Egy 1818-ból való forrás 8 szőlőcsőszt és egy rájuk vigyázó hegy mestert emleget.18 Mindezek ellenére 1859-ben Gyárfás István az okszerű szőlőművelés akadályai között említi a szőlő-rendőrség hiányát: „...a régi szőlők őrzése két hegymester és 8 csősz által eszközöltetik, kiknek számára a szőlőkben állandó rendes lakhely sincsenMajd tovább sorolja a visszásságokat: évi bérük alacsony, ezt sem fizeti meg nekik rendesen szüret után minden szőlősgazda, így kénytelenek a csőszök más kereseti forrás után is nézni, ezért a nappali őrködést és az éjjeli cirkálást elhanyagolják, sokszor szőlőérésben, Szent Mihály nap körül is állatok járnak a szőlőben. Csupán a nagyobb birtokosok tudtak áldozni arra, hogy külön pásztorokat vagy kapásokat tartsanak a termés megóvására, „5 hol ilyenek nincsenek, ott egyedül az isteni gondviselés őrködik a verejtékes szorgalommal mívelt szőlő és gyümölcsfák termése felett”. A megoldás Gyárfás szerint egy „czélszerűen rendezett, s jól fizetett szigorú rendőrség” felállítása lenne.188 Minden bizonnyal ezen viszonyok orvoslása végett indítványozta a képviselő- testület 1861-ben a kártételek ellen védő, a közerkölcsiség érdekében munkálkodó, a tolvajlásokat, kihágásokat megbüntető csőszség szigorú szabályainak felállítását. A munka előkészületeként a tanács Kiss László mérnököt bízta meg a szőlők és a veteményes kertek kerületekre való felosztása tervének elkészítésére.184 A városi 237
