Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
„A külön nemű jószágoknak juhszámra által tétele. 1 jármos ökör = 5 juh 1 hámos ló —5 juh I szarvasmarha (két éven felüli) = 10 juh 1 szarvasmarha (két éven aluli) = 5 juh 1 szamár = 5 juh I sertés = 2 juh 1 juh után fizetendő 1 Ft. 12 krajcár. ” A jószágvásárlások túlnyomó része a juhok adásvételét jelentette. Ez derül ki a következő összeírásból is:'20 „Dóczy Gergely vétel Szánkról 50 juh Darányi István vétel Jankováczról 14 szarvasmarha Zseni József vétel Szánkról 150 juh Zseni István vétel Szabadkáról 170 juh Kis K. László összve íráskor nem volt hon. Halász Mihály 1 tehén, 1 szamár, 109 juh kimaradt, mert a Sárközből jött haza. ” Fennmaradtak a híresebb pásztorok nevei is, melyek közül szintén a juhászok voltak a legtöbben. Ezek: ,,Bujdosó János alias Toppants Juhász, Borbás alias Lógó István juhász, Tarhós alias Varga András juhász, Gatyarázi Jankó juhász, Kultsár János alias Nebízdrá János juhász, Pányva alias Jakab Jóska csikós, Czeglédi másként Százeszű János gulyás, Bánóczki alias Kalahajszi Mihály csikósbojtár. ”121 A tagosítás után a puszták fölosztásával a szántó területe gyorsan növekedett. Ehhez hozzájárult a népesség számának növekedése is. Erről a folyamatról Bellon Tibor a következőket írta: „A 19. században a népesség számának szaporodásával mind nagyobb területeket törnek fel, fognak szántóföldi művelésbe. A szántóföldek bővülése egyúttal a tanyavilág kiteljesedését hozza, visszaszorul a legeltető állattartás. ...A szaporodó tanyáik a múlt század közepétől már előkészítették a belterje- sebb irányba mozduló átalakulást.”'22 A nyájak létszámának csökkenésével a házkörüli kezestartás egyre jelentősebbé vált. Különösen érvényes volt ez az igavonó állatokra, melyek nap mint nap nélkülözhetetlenek voltak a gazdaságban. A kialakult helyzetet Nagy Szeder István a következőképpen indokolja: „Itt vannak gazdák, akik 4-6 ökröt csak azért tartanak minden dolog nélkül egész télen szénán, hogy a 10-12 hold földjüket tavasszal megszánthassák, ugyanannyit nyáron át megugaroljanak, szénájukat, gabonájukat behordhassák. Ezeknek az ökreik oly jó állapotban vannak, hogy sőréknek is beil- lenének. Mások szintén hevertetik egész télen ökreiket, de szalmával tartják, ezek mihelyt tavasszal kifárad az ökrük, az ökörcsordára verik s addig hevertetik, míg lábra kap.”'12 191
