Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás

14. táblázat. Kapás növények területe (kataszteri holdban), 1877-1907

év

dohány

dinnye

káposzta

burgonya

összesen

1877

932 (37,2%)1572 (62,8%)

2504 (100%)

1888

467 (16,9%)

2300 (83,1%)

2767 (100%)

1903

286 (7,8%)

200 (5,4%)3200 (86,8%)

3686 (100%)

1904

270 (5,8%)

400 (8,6%)4000 (85,6%)

4670 (100%)

1906

275 (5,8%)

398 (8,4%)4050 (85,8%)

4723 (100%)

1907

315 (6,4%)

400 (8,1%)

100 (2%)

4100 (83,5%)

4915 (100%)

Forrás: Polgármesteri jelentés 1877, 1888, 1903, 1904, 1906, 1907

A Gazdacímtár szerint 1912-ben Kiskunhalason csupán Katona Antal rendelkezett 10 holdon fölüli dohányültetvénnyel.101 1926-ban Kiskunhalason dohány értékesítésével (dohánytőzsde) a következő személyek foglalkoztak: Árvái György, Özv. Dobeczky M-né, Csengeri u„ Évin Márton, Hunyadi u., Gémessy Márton, Halász István, Kossuth u., Hangya Szövetkezet, Vörösmarty u., Özv. Krájnik Józsefné, Makay Antalné, Natkay János, Vasútállomás, Orbán Ferenc, Péter Ferenc, Reschner Károly, Városház épület, Siegl Ede, Alkotmány u., és Zsohár István a Vasútállomás mellett.102

A dohány termesztése a két világháború közötti években mindjobban elterjedt, mivel a gyenge minőségű homoktalajokon is jól termeszthető volt.

A burgonya a 19. század második felében az élelmiszer-ellátásban egyre nagyobb szerephez jutott. A kásafélék és a tarhonyás ételek mellett a krumpli fogyasztása is mindennapossá vált. „Krumplilevesre, paprikáskrumplira is rákerítették a sort, bár a krumpli régi időkben nagyúr volt, néha szükséget is láttak belőle” - írta Nagy Czirok László.103

Kiskunhalason a burgonyatermesztés helyzetéről 1889-ben a polgármesteri jelentésben a következőket olvashatjuk: „Gazdászatunk biztos jövedelmi forrása a többi közt a burgonya, miután ezen embernek és állatnak hasznos élelmi czik nem részesül kellő gondozásban és gazdaközönségünk, különösen kisebb gazdáink, a szükségleten felüli mennyiséget értékesíteni nem tudják, miután helyben egy-két burgonya kereskedő 80 krral vette métermázsáját, miután múlt évek tapasztalásából tudom, hogy a gyümölcskiállítás óta, a mikor burgonyát is állíttattam ki, a halasi burgonya nagyon keresett czik, hogy e téren is kezdeményezzük, utánjárást és csekély kiadást nem tekintve, múlt 1888-ban 1000 m. m. legjobb faj halasi burgonyát szállíttattam el, s kihirdetés után több kisebb-nagyobb birtokos burgonyáját métermázsánként 1 frt 80 - 2 frt 20 krral fizetve általvettem, s tekintve a halasi kereskedő 80 kros vételárát, a termelőknek szép haszon jutott. Ha a szolid társulat egyesül, ha tisztességes árral megelégszik, a burgonyaszállítás óriási hasznot adand gazdáinknak. A fajokat illetőleg minden időben kész vevőre talál a «páratlan», a «hópehely» az úgynevezett «Jakab» vagy «névtelen burgonya», az utóbbiig