Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
A gazdaságok alig több mint egy negyede rendelkezett az alapvető gazdasági eszközökkel, ekével és szekérrel. Az eszközellátottság színvonalát a következő adatok mutatják. 7. táblázat. Gazdasági eszközök Halason, 1897 Vetőgép 85 Rosta 192 Eke 712 Trieur 15 Szecskavágó 110 Borona 311 Henger 69 Igás szekér 722 Gyenizse Lajos visszaemlékezése szerint, saját gazdaságukban a következő gépeket vásárolták: „ Szelelő rostát 1878. évben vett édösapám, még pedig kattyogósat, 32 forintért Liposnyák Antal szabadkai rosta csinálótói, ez olyan hangosan kattyogott éjjeli rostáláskor, hogy a szomszédbeli nyomtatókat is fölébresztette. A Fenyvesi bognár által csinált fakerekes répa vágót meg 1886-ban vettük 15 frt-ért, vető gépet pedig 1891-ik évben. Fekvő mázsa is 86 év táján vevődött. ”58 A gazdaságok száma 1895-ben 2513 volt. Míg azonban 1863-ban a 100 holdon felüli birtokosok kezén az összes földterület 58%-a volt, addig ez az arány 1895-re 70%-ra emelkedett. A 100 holdon felüli birtokosok száma azonban csak tíz fővel gyarapodott. A 113 704 kát. hold határból 80132 holddal rendelkeztek. A szántóföld aránya 35% volt, amely jóval elmarad a megyei aránytól, (52%) nem is szólva a hasonló adottságokkal rendelkező Kiskunfélegyházáról, ahol a szántó aránya ekkor már 70% volt.'' Az erősebb gazdaságok tehát fölvásárolták az eladó birtokokat. A szegényebb gazdáknak csak a Halastól távol eső pusztákra történő kiköltözés jelentett némi esélyt a megélhetéshez. A kiköltözés üteméről a 8. táblázat adatai tanúskodnak. 8. táblázat. Halasi puszták birtokszáma, 1877-1910 m 1877 1890 1900 1910 Zsana583 978 811 Balota 315 931 1240 1483 Fehértó 201 514 576 799 Pirtó 70 323 379 700 Felső- és Alsó Szállás 261 867 1378 1417 160
