Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között
Inoka és Kistelek határrészen - amely a külső határ legkisebb területű (3402 kát. holdas) pusztája - 1911-ben 33 tanya volt. Kolozsvári István és Sándor 19. századi gazdaságát 10 épületet magába foglaló majorrá bővítették. A Kolozsváry Kiss (egyes forrásokban Kolozsvári) cívis család korábbi tanyáiról szóltunk, ide annyi tartozik, hogy Kolozsváry Kiss Istvánnak 1912-ben 974 kát. hold földbirtoka volt és 1824 korona évi adóval 4. a cívisek listáján.75 A 20. század elején nagy tanyája volt a Ván családnak: Ván János 1895-ben 327 holdas birtokos, és 11 holdon szőlőt telepített. (Tanya 741.)76 A 165 holdas Rádóczi Pálnak a jánoshalmi út közelében járgányos malma és szélmalma volt már 1879-ben (Tanya 737; 10. ábra). Az 1890-es években a határ egyik legjobban fölszerelt gazdaságát vezette; mezőgazdasági eszközállománya: 1 lokomobil, 1 járgány, 1 cséplőszekrény, 1 vetőgép, 1 rosta, 2 eke, 1 borona, 1 henger. A gazdaságban 3 cselédet foglalkoztatott.77 Alsószálláson harminc év alatt kevéssel nőtt a tanyák száma, összesen 62 tanyai gazdaságot találtunk. Új építményekkel fejlesztették gazdaságukat Babó László, Szalai László nagygazdák, Huszka Vendel és Kovács V. Imre. Zsana pusztában tovább haladt a tagosítás után kezdődő betelepülés, különösen a „hatöles út” közelében és a majsai határral szomszédos földeken. Sajnos az új települők nevét a térképről nem ismerhetjük, de az 1909. évi egyházi sematizmusból és az 1910. évi népszámlálás kimutatásából tudjuk, hogy szinte kizárólag római katolikusok, és Bálint Sándor anyakönyvi kutatásai szerint túlnyomórészt szegedi származásúak. A kiskunhalasi katolikus egyház anyakönyvei nyomán a zsanai tanyák következő szegedi származású családjait sorolja fel: Csala, Csontos, Csóti, Engi, Felhő, Huszta, Jójárt, Juhász, Kazi, Kószó, Lovászi, Meszes, Papp, Paplógó, Rabi, Rutai, Savanya, Sebők, Süli, Szekeres, Szécsi, Szegedi, Tanács, Tandari, Tóth, Visnyei. ' A pusztát az 1860-70-es években megszálló tanyás gazdák közül fejlesztették gazdaságukat a Bacsó család tagjai, Babenyecz Csonka Ferenc, Gyevi Mihály, Harnóczy Z. Mihály, Modok Ferenc és Tóth Józsefné. Utóbbié volt 1911-ben a dűlő legnagyobb gazdasága: több holdas tanyatelkén lakóház és 7 gazdasági épület állott, közelében körülhatárolt kert és hatalmas legelő terült el. (Tanya 307., 141. szelvény). Modok Ferencnek a „hatöles út” mellett két tanyája volt: a 312. sz. tanyán 1911-ben 3 épület állott, az a gazda apai öröksége; a 313. sz. tanyán, amelyet anyjától örökölt, 4 épületet emeltek. Mind a két tanya mellett északnyugat felől (!) árokkal védett kertet művelt. A tanyák mellett „egy tagban” 65 hold földet birtokolt. Városi házába szülei halála után lakót fogadott, egy szobát tartott fenn a családnak, ahol megpihentek vagy megszálltak, amikor ünnepen vagy piaci napokon „hazamentek”. 1971-ben az újabb tanya lakóházát fölmértem, dokumentációját az építkezési fejezetben közlöm. Zsanán az egykori halasi tanyáknál nagyobb arányban voltak kiépültnek tekinthető, középparaszti jellegű állattartó gazdaságok. A kataszteri térkép nyomán 156 tanyát vettünk számba, s közülük kb. 70 az előző adatfelvétel óta épült. 101
