Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

JELEN - 33. Kiskunhalas partnervárosai Juhász Gábor

KISKUNHALAS TESTVÉRVÁROSAI

789

Városháza

Kanizsa ugyanakkor folyami község is. A révet, folyami átkelőhelyét már egy 1093-ból származó okirat is megemlíti. Kanizsa 900 éves története során minden államiság keretében különleges kiváltságokat élvezett. A révnél országos jelentőségű utak találkoztak. Közlekedési jelentőségét csak tovább fokozta a Kanizsa és Törökkanizsa közötti híd megépítése. Itt halad át szinte az egész észak-bánáti és észak-bácskai utas- és áruforgalom. Sajnos a Tisza folyami hajózási lehetőségei kihasználatlanok. Kanizsa tagja a Duna-Tisza-Maros régiónak.

Kanizsa az ún. pannóniai gabonatermesztő és intenzív állattenyésztő régió északkeleti részén fekszik, a Pannóniai-Belgrádi Gazdasági Körzethez tartozik. A központi gázvezeték kiépítésével fontos energetikai szerepet kapott a település. A terület jelentős energiaforrásokkal, földgázzal és kőolajjal rendelkezik.

Történelmi múlt

Kanizsa neve valószínűleg szláv eredetű, a „knez, knezsev, kenéz” szavakból vezethető le. Ezek jelentése vízfolyás, birtok, ispáni székhely.

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy az ún. Tisza-parton, a mai Halász tér környékén már a bronzkor idején létezett település. Az emberi lakhely kialakulását a Tisza közelsége és az átkelőhely tette indokolttá. A rómaiak idejében, a népvándorlás korában egy őrhely földvár állhatott ezen a magaslaton, amely a Kanizsa-patak torkolatát is őrizte. Anonymus, III. Béla névtelen jegyzője azt hja krónikájában, hogy 896 táján Zuárd, Kadocsa és Bajta vezérek Kanizsánál keltek át a Tiszán, hogy a folyón túli területeket meghódítsák. A középkori okirati források szerint Kanizsa királyi birtok volt. 1093-ban a pannonhalmi Benedek-rendi apátsághoz került a Miroth nevű halastóval egyetemben. Ekkortájt a mai