Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
KÖRNYEZET - 16. Kiskunhalasi utcák a 18-19. században Szalai Sándor
408 SZALAI SÁNDOR Elv gyanánt lévén tekintendő, hogy az utczák elnevezésekor a nép nyelvén élő, máris használt elnevezések lehetőleg megtartassanak, a város utczahálózatának egy e czélra készített fogalmazványi példányát átadtam Szekér Pál rendőrkapitány úrnak avégből, hogy közegei által- kik legjobban ismerik a lakosság által már elnevezett utczákat és azok neveit- vezettesse reá a már közhasználatban levő neveket. A rendőrkapitányi hivatal azonban elismerésre méltó buzgalommal nem érve be a már használatba levő elnevezésekfeljegyzésével - helyi ismereteinek sikeres felhasználásával - az összes utczák elnevezését tartalmazó tervezetet adott vissza, mely némi csekély változtatásokkal, véglegesen elfogadható lesz. Mellékelve van szerencsém a rendőrség munkálatát következő megjegyzéseim kíséretében bemutatni: Utcza elnevezések tervezeténél ugyancsak elv gyanánt veendő, hogy az elnevezésre lehetőleg két szótagból álló szók használtassanak, három, vagy még több szótagból állók kerültessenek. Etekintetben nem vonatkozom egyes tételekre, mert amennyiben egyes elnevezések régen használtak, vagy különben jellemzők az utczára, vagy környékre nézve kivételképen az említett szabálytól el lehet tekinteni. Sokkal fontosabb a hasonló hangzású, vagy végezetű szók kerülése pl. Őz és Őr (12, 31 tétel) közül az egyik más névvel lesz pótlandó, annál inkább mivel még a hanyag írás is zavarokat okozhat, - így a Malom-és Gőzmalom (18, 87 tétel) utczaelnevezések közül az egyik elhagyandó, szintén a Vásár, - és Vásártéri utcza (71, 106 tétel), ugyancsak Kőhíd- és Kis híd utcza. (68, 29 tétel) Az ily féle összetett elnevezések, mint Kövesdi-kút utcza, Czirok-kút utcza véleményem szerint szintén lehetőleg kerülendők. Javaslatom a felhozottak után oda irányul miszerint az itt beterjesztett munkálatok az én megjegyzéseimmel együtt adassék ki egy oly bizottságnak, melynek tagjai a hivatalos személyeken kívül főkép nyelvészettel, és történelemmel foglalkozók legyenek, hogy a felcserélendő elnevezéseik lehetőleg helyi vonatkozású történelmi esemény,-személy- vagy helynevekkel legyenek pótolhatók, esetleg a túl profán „Liba”, „Hentes” stb. elnevezések is ilyenekkel legyenek felválthatók. A bizottsági munkálatok befejezte után utasítandó lesz a mérnöki hivatal,- egy a közgyűlés elé terjeszthető, végleges tervezet, és megfelelő költségvetés készítésére. Halas 1893. évi október hó 18-án. Ledényi Ferenc városi mérnök. Kiadatik polgármester úrnak, hogy az általa alakítandó bizottság véleményének meghallgatása után tegyen ide előterjesztést. Kelt Halas város tanácsának 1894 évi április hó 14-én tartott üléséből. Kiadta Tóth József jegyző. A városi levéltárban található egy rossz állapotban lévő pauszra rajzolt név, cím, és dátum nélküli, kb. 1:5000 méretarányú utcavázlat9. Mellette későbbi, kézzel írt jegyzet, mely szerint a tervezet Ledényi Ferenc, akkori városi mérnök munkája. Ledényi Ferenc 1891. és 1893. között volt a város mérnöke. A táblázat nem tartalmazza a rendőrség által készített felsorolás tételszámait, amelyekre Ledényi az előterjesztésben utal. Érdekes, hogy az 1850-es utcanévjegyzék 105 utcájával szemben, 1893-ban 43 évvel később a rendőrség csak kettővel több, azaz 107 utcát talált. 1893- ban az utcák elnevezése elmaradt. 1894 áprilisában - tehát fél évvel az előterjesztés benyújtása után - a Tanács utasítja a levéltámokot, hogy végezzen kutató munkát helybeli neves személyiségek után, akikről utcát lehetne elnevezni, de eddig nem került elő arra utaló irat, amely ennek a munkának az elvégzését igazolná. Az 1898- ban történt utcanévadás sietségre enged következtetni, de ennek háttere sem tisztázott. Ugyanis az erre az időszakra vonatkozó tanácsi jegyzőkönyvek hiányoznak.
