Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 179 jazásáig viselt. A mocsarak lecsapolásakor vágott nádakból a drága vasbeton helyett nádbetont alkalmazott előregyártott lemezek formájában. A régi vásárteret kitelepítette a város közepéből, helyette új vásárcsarnokot teremtett, majd mellette az autóbuszpályaudvart is. A Sóstó fürdő és a Natkai fürdő mellett a városfejlesztés volt fő tevékenysége. Az egyik új lakótelepen utcát neveztek el róla. Az utolsó években Kkh. városrendezési tervén dolgozott, amit a tanács 1960-ban el is fogadott. Nagy Czirok László és Janó Ákos mellett a Thorma János Múzeum megteremtésén fáradozott, az 1960- as bővítés terveit ő készítette. Minden társadalmi és kulturális megmozdulást támogatott. Igazi halasi ember volt, kinek sok tisztelője és barátja volt. Sírja az izraelita temetőben található. Emlékét utca őrzi. Forrás: Grósz Ferenc fia, Grósz Imre (Venezuela) közlése. Kép: TJM 20304/16. L.Gy. Grósz Lajos (Kkh., 1897. okt. 13. - Kalocsa, 1985. febr. 15.) gyógyszerész. Édesapja Grósz Ábrahám, édesanyja Lusztig Leonóra. Elemi és középiskoláit Kkh.-on végezte, 1915-ben érettségizett. 1920-ban gyógyszerész diplomát szerzett Bp-en. A gyakorlati éveket egy szabadkai rokonánál végezte és utána Kkh.-on kezdett dolgozni Rácz János (Magyar Korona) gyógyszer- tárában. 1950-től 1967-ig ő volt a gyógyszertár vezetője. Munkája mellett a városi Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára volt. A városban művelt, intelligens és nagyon jószívű embernek tartották. Amennyiben ideje engedte, szívesen sakkozott a fiatalokkal. 1981. nov. 27-én gyémántdiplomát kapott a SOTE Bp. Nagyvárad téri épületének dísztermében. Sírja az izraelita temetőben található. Irodalom: Grósz Lajos Venezuelában élő unokaöccse, Gőzön Imre közlése. Kép: TJM 20304/4. L.Gy. Grósz Móric (Izsák, 1830 - Kkh., 1889) Apja szabómester volt. Izsáki tanítója már 14 éves korában maga mellé vette a tehetséges fiút segédtanítónak. Önműveléssel, önképzéssel szerezte meg azokat az ismereteket, melyekre tanítói pályáján szüksége volt. 18 éves korában Kiskőrösön az izraelita iskolában lett tanító. Halasra 1868-ban hívták meg tanítónak az izraelita iskolához. Kiváló munkát végzett 33 tanéven át, haláláig. Különösen sokat tett az oktatás magyarrá tételére és tanítványai hazafias neveléséért. Az iskolát saját kezűleg készített számoló és olvasó táblákkal szerelte fel. Ügyes szemléltető eszközöket, képeket készített. Ezek segítségével tanulói nemcsak a német és héber, de a magyar szavak olvasását is könnyebben tanulták meg. Híressé váltak Magyarországról készített „néma” térképei, melyek segítségével a tanulókat az ország jobb megismerésében segítette. Ezen munkásságáért sok elismerést kapott a felügyelő hatóságoktól. Legnevezetesebb munkája a Mózes II. könyvének tanításához kapcsolódó oltár, frigyláda, úrasztala, hétágú lámpa stb. miniatűr elkészítése a Szentírás tanításának segédeszközéül. Az 1871. évi londoni és az 1873. évi bécsi világkiállításon e munkájáért elismerésben részesült. Hazai teológusok is nagyra becsülték ez irányú munkáját. Sírja az izraelita temetőben található. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 75.; Gszelmann Ádám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola múltja, (= Szakái Aurél szerk.: Legyen világosság) Kkh, 2001.172. G.Á. Gömbös Gyula j ákfai (Murga, 1886. dec. 26. - München, 1936. okt. 6.) politikus, miniszterelnök. 1932-ben Kiskunhalas város díszpolgára lett. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Irodalom: MÉL 1967.613. Gulyás Ferenc (Csongrád, 1880. nov. 3. - ?) plébános. 1903. jún. 24-én szentelték pappá. Káplán volt Püspökhatvanban, Galgamácsán, Kkh.- on és Hatvanban. 1907- ben Vecsésen, majd Nagykőrösön volt adminisztrátor. 1912-ben tette le a zsinati vizsgát, s lett Halason plébános. Az ő idejében 1913-ban épült fel az új kántoriak. 1922- ben létrejött a római katolikus polgári leányiskola, s újraöntötték a hívek a világháborúban elpusztult harangokat. 1923-ban címzetes esperes lett. Rossz egészségi állapota miatt 1927-ben a ba- gi plébániára ment. Irodalom: Nagy Szeder István 1936.16. Kép .TJM 16751. Gy.A Gulyás Pál (Debrecen, 1899. okt. 27. - Debrecen, 1944. máj. 23.) költő. Gulyás István debreceni tanár fia. Fél szemén hályoggal született, ezért testvérei és iskolátársai közt sok bántódás érte. Debrecenben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A Tanácsköztársaságot verssel üdvözölte. 1924-ben tanított Hajdúböszörményben, majd 1925-26-ban Kkh.-on, míg végül a debreceni Iparostanonc Iskolában kapott állandó beosztást. Élső verseskötete 1923-ban jelent meg Viharban N
