Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon

222 KISKUNHALAS ALMANACH tervezési Tanszéket, melynek 1971-ig, nyugállo­mányba vonulásáig vezetője volt. 1952-1954 és 1957-1960 között a Bp-i Műszaki Egyetem rek­tora, 1959-ben a műszaki tudományok kandidá­tusa lett. Az ipari építészet egészét felöleli az Ipar­telepek építészete című ötkötetes munkája. Mér­nöki munkái közül meg kell említeni a Goldberg gyár telepein végzett rekonstrukciós munkát és az ott épített új épületeket, a Magyar Divatcsarnokot Bp.-en, a békásmegyeri csónakházat, az 1934-35- ben épített hűtőházat Kkh.-on. Irodalom: MÉL 1994.741. Gy.A. Rébék Benő (Kkh., 1914. ápr. 14. - 1990. nov. 14.) tanácstag. 1989-ben Kiskunhalas város a Pro űrbe díjjal tüntette ki. Lásd még Kiskunhalas almanach Pro űrbe díjasok című fejezetében. Regős (Lájer) József (Szabadka, 1907. márc. 10. - Kkh., 1992. szept. 22.) általános iskolai ta­nár. Iskolai tanulmányait Szabadkán kezdte, de 1919-ben kitelepítették a családot, mert édesapja nem volt hajlandó a szerb hatalomnak hűségesküt tenni, ezért a kkh-i refor­mátus gimnáziumban fe­jezte be azt. Innen Bajára ment tanulni a tanító­képzőbe, azonban sport- balesete miatt Kalocsára került, ahol, 1926-ban végzett kiváló ered­ménnyel. Még ebben az évben kántori oklevelet is szerzett jeles eredménnyel. Szegeden földrajz, ter­mészetrajz, vegytan és polgári iskolai énektanári oklevelet kapott 1929-ben. Nagy lelkesedéssel lá­tott munkához a Kkh. külterületéhez tartozó Fü­zespuszta elemi iskolában. Itt az országban el­sőként megszervezte a tanyai iskolában a 7. és a 8. osztályokat, saját elképzelései és önálló tervei alapján. A tanmenetet, a tananyagot, az órarendet önállóan készítette el, tankönyv helyett litografált jegyzeteket állított össze, a polgári iskolák tanme­netét tartva irányvonalnak. Ezzel országos elis­merést, miniszteri dicséretet kapott és kijelölték az iskolát kísérleti iskolának. A leírt tapasztalatait felhasználva állították össze a később általánosan kötelezővé tett 7. és 8. osztály tananyagát. Az egyik vizsgát maga József főherceg is megtekin­tette. Mindez 1930-ban, mintegy tíz évvel koráb­ban történt, mint ahogy az országban kötelezően bevezették a 8. osztályt. Jelentős volt az a népmű­velési munka, amelyet fáradhatatlanul végzett. Létrehozta a Füzesi Népkönyvtár Egyesületet, irányította az iskola énekkarát, népi zenekart veze­tett, színkört működtetett, gazdasági előadásokat, háziipari tanfolyamokat szervezett. 1942-ben Maglódra helyezték iskolaigazgatónak. A háború után jobboldali beállítottságú tanítás vádjával másfél évre vizsgálati fogságba került, majd am­nesztiával szabadult a koholt vádak alól. Szaba­dulás után visszatért Kkh-ra, de 1954-ig nem tanít­hatott. Amikor újra taníthatott, a napközi otthonos iskolai képzés kialakításában fejthette ki kiváló pedagógusi tehetségét. Negyvenkét évi munka után, nyugdíjba vonulásakor nem ismerték el élete szakmailag legaktívabb 17 évét. Élete alkonyán megkapta az arany-, gyémánt-, és vasdiplomát, tanári tevékenységéért pedig az arany- és gyé­mántdiplomát. 1992-ben bekövetkezett halála megakadályozta abban, hogy átvegye a vasdiplo­mát, és élvezze a rendszerváltás utáni megérde­melt igazságtételt és kárpótlást. Forrás: Felesége Regős Józsefné, és fia Regős Gyula közlése. Kép: TJM 20836. L.Gy. Reile Géza (Baja, 1918. ápr. 6. - Kecskemét, 1977. szept. 10.) jegyző. Kiskunhalas város ta­nácselnöke 1954. nov. 1. és 1960. szept. 1. között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármes­terek, tanácselnökök című fejezetében. Reinhold Sándor (Felsőszeli, 1918. febr. 18. - Kkh., 1998. febr. 10.) Kiskunhalasi Izraelita Hitközség elnöke, keres­kedő. Családja 1920-ban költözött vissza Kkh.-ra. Elemi iskoláit Halason végezte, majd kereskedői képesítést szerzett. 1942- ben munkaszolgálatra vitték a keleti frontra, szovjet hadifogságban is volt. 1945-ben visszake­rült Kkh.-ra. 1946-ban fe­leségül vette Büchler Mártát, majd három gyermeket neveltek fel. A II. világháborút követően különböző helyeken dol­gozott (pl. Bács-Kiskun Megyei Kisker Vállalat, Kiskunhalasi Bamevál), de életének meghatározó­ja a vallás volt. 1985-1998 között a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség elnöke. 1993-94-ben vezeté­sével készül el a zsinagóga felújítása. 1998-ban hunyt el. Sírja az izraelita temetőben találha­tó. Irodalom: Halasi Tükör 1998. febr. 18., febr. 25.; Lehoczki György 2001. 243. Kép: TJM 20850. Sz.A. Reinitz József (Kkh., 1847 - Bp., 1893. okt.) ügyvéd, államvasúti főfelügyelő, a MÁV jogi osztályának vezetője. Reinitz Márk ügyvéd, író öccse. Cikkei: A legrégibb költemény (Reform,

Next

/
Thumbnails
Contents